Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 405 issza Anna házi patikaszereinek jegyzéke, melyek, „két fekete ládában lévő orvosságok, Doctor Köpeczi uram által revidiáltattak“. Ezek sorozatából azt látjuk, bogy dr. Köpeczi által legfőbb orvosszerekül alkalmaztattak a „drágakövek porai“ (háromszor említve), a Pulvus Bezoardicus, vagyis a bezoárkő pora, melyet V. Károly is pestisről tartott jónak, a vérkő (kétszer), a kláris por, a veres kláris por, a Crocus metallorum, stb. S az efféle „orvosságos köveket“, nálunk csak a 18. század elejétől fogva szorítják ki az „orvosfüvek“. 1450. 1670. és köv. Személyi adatok. — a) Securius szakolcai orvos szerepéről az 1671. évi Drábik-féle ügyben: lásd Száz., 1889., 753. és köv. (Ezt az orvost Weszprémi nem ismeri.) — b) Vogel Ágost Ferenc katonaorvos, Strasoldo szolgálatában, Szatmárt. Teleki Mihályt több ízben kezelte. „Igen híres doktorinak nevezi T. M. a leveleiben. Thököly István még Árva várába is magához hivatja, mert többre becsüli, mint a lőcsei orvost. Teleki diplomáciai küldetésre is felhasználja. (T. M., 68., 69., 106., 91., 136.) c) Teleki Mihályné (Vér Judit) az öreg Telekiné doktorkodásáról és di\ Pétsi Andrásról (v. ö. MOE, I. 57.), mint a Teleki-család orvosáról 1. T. M., V. 412., 413., hol többek közt a rózsavíznek forróság elleni használatáról és a görög fejér nevű gyógyszerről (v. ö. MOE, II. 257.) is szó van. — d) Idősb Rayger Károly jeles pozsonyi orvosra vonatkozó adatok és értekezései a Miscellanea Curiosa (Ephemerides) című folyóirat 1670. és köv. évfolyamaiban. Ez értekezések rövid kivonata és ismertetése Vámossy könyvében 35—43. Rayger Károlyt kell a magyar kórbonctan első alapvető munkásának tekintenünk. 1451. 1670. Részegítő italok kimérése. — IV. Mohammed szultán elrendeli, hogy, amelyik budai lakosnál, kereszténynél, zsidónál egyaránt, bort találnak, annak feje vétessék. A rabbik is átkot mondtak minden zsidóra, ki a törököknek bort ád, sőt néha a borkereskedést általában megtiltották. A budai törököknek bárminemű részegítő italnak tartása kormány- rendelettel tiltatott. (T. T., 1880., 555.) 1452. 1671. Juda, Apaffy Mihály fejedelem török tolmácsa és „orvos“, zsidó esküt tesz (amint azt Verbőczy Hármaskönyve előírta). Űjváry: Magyar-zsidó Lexikon (1929), 428. 1453. 1671. és köv. Dohányzás tilalmazása: Borsod vármegye statútumában (Corp. Statut., II. k. első fele, 261—262.; a rendeletben ismételve dohányitalról van szó). Gömörmegye hasonló rendelete 1672-ből (itt is ismételve előfordul a dohányital kifejezés, melynek magyarázatát sem a Ny. Sz.-ban, se más hasonló forrásokban nem találtam meg; u. o. 265.); Sárosmegye tiltó statútuma 1683-ból (u. o. 293.); Gömörmegye rendelete 1746-ból (u. o. 430.; az okozott tüzek miatt parasztembernek 24 bot stb.); Abaújmegye rendelete 1700-ból (u. o. 348.; szintén a sokfelé pipázásból eredt tűzkárokra való tekintettel tiltja a dohányzást). Az újabb időkben azt is kimondták, hogy a büntetést a földesiír fizeti a szolgái és jobbágyai után s a pipás emberek összeírását is elrendelték. Az itt fölemlítetteken kívül még sok idevágó adat található a Corp. statut.-ban, melyekre itt nem terjeszkedhetem ki; a munka minden egyes kötetéhez mellékelt igen jó tárgymutatókban könnyen megtalálhatók ezek (Dohányzás, Pipázás és Pipás címszók alatt). Ez a sokszor megismételt — de eredménytelen — dohányzási tilalom okozta, hogy megszületett az a tréfás régi nóta (v. ö. Hajnal István: Békés város 1714—1850. és Bálint Nagy István adata), mely
