Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
402 Magyar orvostörténeti adattár 1443. 1669. Curiosa. — Paterson Hain János eperjesi orvos esete: „Eine schwangere Frau in Ungarn, hatte 1669. zur gehörigen Zeit ihr Kind bereits so weit zur Welt geboren, das schon der ganze Kopf aus der Gebärmutter heraushienge. Allein, nachdem dieses zwey oder dreymal geweinet hatte, zöge es den Kopf wieder in die Gebärmutter zurük, und wurde erst vierzehn Tage hernach, bey einer natürlichen Geburt, aus seinem bisherigen Aufenthalt getrieben.“ (Abhandlungen, IV. 384.) 1444. 1669. Mérgezés. — Apafi, Mihály attól való rettegésében, hogy a Törökországba menekült Zólyomi Miklós Erdély fejedelemségére tör, méreggel szeretné elpusztítani versenytársát. Erről szól (többek közt) Székely László fejedelmi postamesternek Teleki Mihályhoz intézett levele, mely megérdemli, hogy egy részét itt is közzétegyük: „Paládi 16. praesentis (1669. május) megérkezék Constantinápolyból; vele együtt az szakács is, ki is oda be Dávid deák urammal való végzések szerént az dologban (az ő részérül) fogyatkozással járt; de Uram, az eszköz (t. i. a méreg) nem jó és alkalmatos lévén az dolognak végben vitelére, csaknem magok életektül is megfoszttattak nyavalyások. Mely dolog felül való újabb apparátusért úgy tetszett ő nagyságoknak (Apafiéknak), hogy Kegyelmed által vagy ott Eperjesen (ha találtatik jó doctor), vagy ha kétséges ott Eperjesen jó készséggel való elkészíttetése, írna s küldené Kegyelmed bizonyos emberét az gróf Tökölyi uramhoz ő nagyságához Késmárkra, hogy az ott való híres doctor (Paterson Haint) csinálna oly alkalmatos eszközt, hogy akár ételben, akár italban tétetődnék, munkálódnék akármelyikben egyaránt, csakhogy vagy felettébb való keserűségével vagy édességével az ételnek vagy italnak maga principalis izét ne rontaná el, hanem az megétele, vagy itala után operálódnék bár másod vagy harmadnappal utána. Erre ha, Uram, szert tehetnénk, még ott volna az egyik legény, kik azon dolognak végben vitelére öszve esküdtek volt Dávid deák uram1 előtt; írt is ő kegyelmének, hogy csak olyan eszközre tehessünk szert s küldjük he, ő kötelessége szerént az mire hittel kötelezte magát, elköveti; de hogy olyan semmirekellő, nyilvánságos és hirtelen világra jövő eszközzel többször az mészárszék útjára induljon, magunk sem kívánhatjuk. Melyre nézve ő nagyságok is énnekem így parancsolván, hogy írjak Kegyelmednek, akarám az dolognak mi karbanlétérül való írásomnak alkalmatosságával Kegyelmedet kérnem, hogy az mennyiben lehetne, bár ne igen késnék (pro meliori esse) az eszköznek effectuáltatásában; az eszköz penig elolvadó és az ételben, vagy italban semmivé levő legyen, egyébb(ként) ismét kiszakadunk, ha ilyen formában való nem leszen. Bár kétszerre is elég lenne, csináltatna annyit Kegyelmed, hogy ha egyszer nem, másszor is követhetnék el vele. Az doctor penig declaráíja Kegyelmednek s azután Kegyelmed is nekünk, mint kell vele élni, ne mondja azt azután az doctor, hogy nem jól éltének vele. Kegyelmed Kendefi. urammal várassa meg az eszközt s ugyan ő kegyelmétől küldje be is, urunknak is úgy tetszik ...........Az eszközt (v. ö. M OE, II. 253.) penig Kegyelmed bízvást csak csináltassa meg, valamit reá fog költeni, vagy innét kész pénzül ő nagyságok megküldik, vagy ha Kegyelmednek úgy tetszik, az háromezer tallérból kiveheti; most is, csak tudhatták volna, mennyit, ő nagyságok arra az szükségre küldöttek volna pénzt.“ (T. M., IV. 484. és az előszóban XI.) 1 1 Rozsnyai Dávid.
