Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

Magyar orvostörténeti adattár

389

út túlsó felén, bal oldalon van egy tiszta és kellemes fürdő, melyről széliében beszélnek; vize, levegője és épülete is kellemes. E fürdőnek vetkőző helye nagy, magas kupolájú hely, melynek közepén egy darab fehér márványból egy nagy medence van, hogy az leirhatatlan. A kőfaragómester ezt az egy darab súlyos követ hogyan tudta ebben a teremben ennyire kivájni? S miféle tehervontató eszközzel helyezte el ebben a teremben?; — az ember e fölött nagyon elcsodálkozik. A medence közepén a legsárgább aranyhoz hasonló rézből egy szökőkút pohara van. Ha tizenöt ember beléül is elfér benne. E pohár körül tizenkét sárkányszáj alakból az élet vize szökken ki s lefolyva, a nagy medencébe ömlik. Ezt a művészi poha77. A Császármalom (ma: Lukácsfürdő) száz év előtt. (Gr. Vasquez Károly rajza.)

V. ö. MOE, I. 147.

rat az ügyes mester három bronz ökörfejre és három bronz teknősbéka derékra úgy helyezte el, hogy a szemlélő elméje megáll rajta s elbámulva marad. A Szigetvári kapun belül Merni pasa dsámija közelében van Merni pasa fürdője, kellemes, szép épületű meleg fürdő, melynek fürdőszolgái, mint a nap, olyan tenyerűek. Vers: „Gyengédséggel bement a fürdőbe egy szép ezüst test. — Nincs ott helye azt mondani: ezt emígy, mert egészben szép.“ Ezen vers értelme szerint a fürdőben gyengédséggel és kedveskedéssel járnak. Ferhád pasa fürdője, noha kellemes és tiszta, annyira mégsem látogatják; a szegények fürdője. — Csorgókutjai. (Csesme.) Negyvenhét csurgókutja van: Hiresebbek a Kászin pasa csorgója. Kadi csorgója. Merni sah csorgója.“ (Evlia Cselebi, I. 201.)