Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

Magyar orvostörténeti adattár

B83

Mandragora, ein Schlafmittel aus alter Zeit. Therap. Berichte, VII., 1930., 217—223. old., 11 képpel.)

1395. 1660. körül. Török kórházak Budán. — Evlija Cselebi (I. 250.) írja, hogy a törökök a budai janicsár kaszárnya közelében kórházat építettek az idegen származású betegek számára. A Várban, a mai Tárnok- és Üri- ucca torkolata közt, a Dísztéren már régebben is állott az Orta dsámi- minaret, melyet a törökök szintén kórházzá alakítottak át. (Brüll, 36.)

1396. 1660. Gyógyszerészek. — Wesselényi Ferenc az udvari gyógyszerészét beküldi Kassára bizonyos gyógyszerek elkészítése és distillálása végett, mert nála nincsen meg mindenféle szer, ami ehhez szükséges. (T. T.,

1904., 474.)

1397. 1660. és köv. Személyi adatok. — a) Bauler Farkas dr. nagyszebeni orvost az erdélyi fejedelemasszony halálos ágyához hívják, de már későn érkezik. (W., IV. 123.) Ulmi származású ember volt, kit 1655-ben hívtak meg a nagyszebeniek városi fizikusnak. (Sigerus, II. 84.) — b) Görgei Pál, a „doktoros prédikátor“ 1661- ben Kemény János feleségét gyógyítja Kapuson. (T. T., 1900., 211.)

Lásd még róla W'., I. 59. és MOE, I.

— c) Hegenitius Trostfried, Brassó város fizikusa (medicus ordinarius)

1660. szept. 10. pestisben meghal.

(Quellen, IV. 51., 259.) Néha csak Trostfried néven említik. Sziléziai eredetű tudós ember, jó poéta volt (u. o. VI. 111.). Rövid kéziratos krónikája az 1660. évi erdélyi eseményekről: u. i. 214—226. A Quellen,

V. 110. szerint görlici születésű volt és 1661. szept. 14. balt meg. Lásd még róla Szinnyei, IV. 611. — d) Lospiler János dr. soproni orvosról. Gróf Kéry

F. levelet intéz a sopronvárosi tanácshoz, melyben arról van szó, hogy a tanács az ő udvari orvosát (aulicus medicus doctor noster), Lospiler Jánost felszólította, hogy igazolja nemességét és minthogy külföldi ember, itt tartózkodása után fizessen bizonyos járandóságot (pecuniam migrationis). [Sopron város levéltárában, Lad., XIX. et T., fase. III., num. 176. — A 177. sz. levél ugyanerről a Lospilerről szól: „quod vero ad illos ducentos et viginti florenos Hungaricales per Joannem Sartorium pharmacopoeum privignum suum ei numeratos... pertinet“ stb. A levélből kitűnik, hogy Lospiler Sopronban is praktizált.] — e) Ascanius Pannonius (Haskonius) Mihály, dr. Koch, dr. Heuer, dr. Spindler Pál felvidéki és pozsonyi orvosok ismételve említvék Révai Kata Szidónia leveleiben (T. T., 1889.), melyek több helyén (u. o. 168., 169., 275., 280., 286.) olvashatunk R. K. Sz. doktorkodó beavatkozásairól is. Ascaniusnak (Haskoniusnak, Rákóczi György orvosának) életrajzát lásd W., III. 153.; további adatok róla: Száz., 1889., 747. és Linden., 93. (Az E. K.-ban található Thuanus: Historia sui temporis 1621. évi frankfurti kiadását, sajátkezű áradozó ajánlással, jeszenicei báró Szu- nyogh Gáspárnak, nagylelkű patrónusának, ajándékozza.) Spindlerről 1.

76. Rudolf magyar király (a csillagász és alkimista) selyemköpenybe öltöztetett man- dragorája a bécsi nemz. könyvtárban. (Kronfeld képe.)