Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 371 botanicus privatus“-a volt (kétségtelen, hogy főleg orvosi növények voltak benne!). Ennek katalógusát is kinyomatta ebben az évben (Szinnyei), de Szabó—Hellebrandt munkájában nem találom. Heindelről (ki, úgy látszik, nem volt orvos) lásd még: Lichner, 22. (mint a pozsonyi evangélikusok képviselője 1635-ben a királyhoz utazik stb.). 1350. 1651. Sebészek. — Körmöcbánya városa megfogadja Irrgang János sebészt, „qui cum Caeha Chyrurgorum Posoniensium litigat propter Caehalia“. (Körmöcbánya város levélt., Ao 1651, tom., I. 33., 1., 77.) 1351. 1651. Himlőjárvány Nagyszebenben. (Sigerus Chr., 15.) 1352. 1652. Marhavész. — Tekintettel a Magyarországon uralkodó marhavészre, az alsóausztriai kormány megengedi, hogy az osztrák hentesek ez év június 24-étől fogva egy pfenniggel drágábban (vagyis 13 pfennigért) árulják a húst. (Mayer: Quellen, V. 299., No. 6027.) 1353. 1652. Erős vestis Lengyelországban. Linzbauer (I. 258.) azt kérdi: „an non quoque in Hungária?“ Ez évi adataim nekem sincsenek (eltekintve attól, hogy a nádor — Wesselényi — a pestis behurcolásának veszedelme miatt megtiltja a kassaiaknak a lengyelekkel való kereskedést: Abaúj, 221.); ellenben a következő évben csakugyan megjelent Felső- magyarországon. 1354. 1652. Köztisztasági intézkedések Nagyszebenben. (Lásd Corp. Statut., I. 567.) 1355. 1652. Gyógyszerészet. — a) Geyger Dániel pozsonyi gyakorlóorvos Pázmány Péter esztergomi érsek és kardinális udvari orvosa részt- vett az augsburgi pharmacopoea felett támadt vitában Spaenholtzius Jo. Ad. győri orvossal együtt; többi közt Zweiter bécsi orvoshoz 1652. évi december havában levelet intézett, mikor ez kiadta a maga észrevételeit e mű felett: „mert bizonyos, mondja levelében Geyger, hogy számtalan és csúnya hibák hatoltak be a medicina, főkép pedig a gyógyszerészeibe és a jó és komoly férfiak régóta sürgetik az olyannyira óhajtott szakbeli reformációt“. Alább pedig az egész dívó rendszeri „Augiae stabulum“-nak, Augias istállójának mondja. (Weszprémi, III. 123.) — b) Cramer Gáspár nagyszebeni gyógyszerészről, ki tulajdonképpen lőcsei származású, lásd Baradlai, I. 132. 1356. 1653. Széchi Mária betegsége és levele Weber János eperjesi orvos-gyógyszerészhez. Decoct, sársaparillae. Térjék. Méhfüves bor. — „Ezelőtt is írtam vala Kegyelmednek nyavalyám felől, így jut eszemben, de semmi válaszom nem lön rá; kérem azért Kegyelmedet, beszélgessen doctor uraimékkal derekason, már vagyon esztendeinél több, hogy az májamnak nagy fájdalmát érzem, úgy veszem eszemben, meg is dagad néha, ki miatt az gyomrom is meg puffad, az szoknya vállát sem szoríthatom meg magamon, keménységét is érzem a jobboldalamban. Az mint feljebb is irám, doctor uraimékkal beszélgetvén felőle, ha mi orvosságot javai kigyelmetek, vagy kenőt vagy flastromot vagy valami olyan italt, az kit Kegyelmed gondolna, hogy be vehetnék és gyomromat meg nem vesztegesse küldjön Kegyelmed; maga jól tudja azt Kegyelmed, nem igen vehetek belső orvosságot. Uramat ő kigyemét is harmadik éjjel igen megrázta az hideglelés, most is bágyadt állapottal vagyon ő kigyeme. Hagyá azért Írnom, ő kigyeme számára is küldene pilulát, két talyér ára kánfort, olyan decoktomot, a kiben szalszaparilás szokott lenni, kétszerre valót; külön-kiilön csomóban kösse Kegyelmed őket. Valami jó terjéket is 24*
