Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
344 Magyar orvostörténeti adattár Augustiniról — kapcsolatban a Balsamum Carpathicum — (B. Hun- garicum, B. polychrestum-)mal lásd még TV., II. 39—42., MOE, II. 164. és legkimerítőbben, életrajzi adatok kritikájával, Ernyey Józsefnek e híres balzsamról szóló értekezésében, (Gyógyszerészi Közlöny, 1909., 38—45. szám), melyben Steinensis-röl, dr. Batracharzar reklámfüzetéről („Az olajok deklarációja“) és idősb Buchholtz György családi naplójáról is megemlékezik. 1242. 1631. Mi mindent árultak a gyógyszerészek? — Mikor Eszterházy Miklós nádor Kassát meglátogatja, a tiszteletére rendezett lakomához szepesi patikárius Vigh Jánosnál vettek egy font fahajas, egy font ánizsos, egy font gyömbéres, % font mandulás confreitet 4 frt 86 dénáron s két font faolajat, ára 1 frt 60 dénár; az új doktor-patikárusnál 13 narancsot 2 frt 60 dénár, 2 font kaprit 2 frt 40 dénár; Gatti Cornelius uramnál 8 narancsot 1 frt 44 dénár és IV2 font lictariumot 2 frt 75 dénáron s a bécsi német asz- szonynál négy aranyos marczapánt 6 frt 50 dénár, hollipnit és egyéb aprólékot 92 dénáron. (Történelmi Közlemények Abauj-Torna vármegye és Kassa múltjából. Kassa, 1910. I. évf., 1. sz., 77. old.) 1243. 1631. Fiirdősök árszabása („baderordnung“) Sopronban. — Egy kádfürdő, hajnyírással és köpölyvetéssel 12 kr., kádfürdő (wahnnen) magában 6 kr., gőzfürdő (schwizbad) magában 4 kr., két köpöly 1 kr., hajnyírás a szegényebb népnek („von einem Ochsen Bueben, Gemainen Mann oder Dienstboten, das Haar abzuschneiden“) 4 kr. „Denen Badtknechten ein Trincksgelt zu geben, stehet in eines yeden Wüllkhür“. Teljesen hasonló árszabás 1633-ból. (Sopron város levéltára, lad. X., fase. I., műm. 19. és 20.) 1244. 1631. Pestis. — Lásd O. L.: Conceptus expeditionum 1631., Nr. 348. és 350. (Arányi után idézem.) 1245. 1632. Ziegler András med. dr., 17 éven át brassói rendes physicu9, később prázsmári pap. Megh. 1632. márc. 7., 53 éves kora körül. (Quellen, V. 104.) 1246. 1632. Gyógyszerárszabás. — Minthogy a soproni gyógyszerészek túlzott árakat számítanak, dr. Scholtz (Jeremiás) ottani városi orvos három különböző helyről beszerzi a hivatalos taxákat s azokat a városi tanács elé terjeszti, kérve, hogy a soproni patikák számára is állíttassanak össze hasonló árszabványt. (Corp. Statut., V. [2.] 179., hol az orvos neve tévesen Schaltz-nsik van írva.) V. ö. 1625. évszám alatt („Scholz“). 1247. 1632. Pestis. — Pozsony és Nagyszombat környékén. (Fekete: 28.) Decemberben állítólag megszűnt (T. T., 1907., 285.), de ebben az évben még nem lehetett megtartani Pozsonyban a tárnokszéket, mert Bánffy Kristóf tárnokmester azt írja Kassa város tanácsának, hogy a pozsonyi pestis miatt Sopronba jöjjenek tárnokszékre. Ugyanő 1633. jan. 12-én már azt írja a kassaiaknak, hogy Pozsonyban is megtartható a tárnokszék, mert a pestis teljesen megszűnt ottan. (P. N. G.) 1248. 1632. Pestis. (Nagyszombatban.) — Pázmány Péter levele a nagy- szombati városi tanácshoz (1632. aug. 22.): „Meg nem mondhatjuk, minemü nagy szívünk fájdalmával érezzük azt az Istennek csapását, mely az kegyelmetek nemes városán vagyon, és naponként terjedni láttatik mindenfelé. Mindeneknek előtte igyekezünk azon, hogy az Isteni szolgálatban és rend szükségben fogyatkozás ne légyen kegyelmetek között. Könyör- giink is az Űr Istennek, hogy attyai kegyességéből érdemünk szerént való kemény ostorít távoztassa el. De tagadhatatlan dolog, hogy kegyelmetektől, akik a nemes városnak elei és gondviselői, tiszti és hivatalja szerént való gondviselésben, nagyobb vigyázást kívánnék. Mert az kétségkívül vettetett bizonyos dolog, hogy mikor a Magistratus eltávoztathatja
