Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 387 kedvű asztaltársa volt, köztük Screta (1. Szabó—Hellebrant, I. 416.). A szerzőnek pompás humorral megírt füzetéből, melyet Nékám (35. 1.) behatóbban ismertet, kiderül, hogy ő már ismerte a rüh okozóját, melyeket tréfásan bellissima animalculának nevez. Egy levele (1625.) Kornis Györgyhöz a sárospataki ref. kollégium könyvtárában található. Ugyanitt tőle és Balsaráti Vitustól kézirat (a 373. szám végén). (Daday András adata.) — Egy hexameterekben írott epitha- lamiuma (egyetlen lapon), mely 1621-ben jelent meg Brémában, apud Thomam Villerianum, megvan az Apponyi-féle gyűjteményben (NM.). Címe következő: „Prosopopoeia sinceri et pii amatoris ex Cant, canticorum Salomonis solennibus nuptiis humanissimi et virtutibus ornatissimi viri, Dn. Johannis de Vogell junioris ... et castae piae pudicaeque virgini (!) Hadrianae, honoratiss. et integerrimi quondam viri Dn. Johannis Geode- ken filiae, sponsae, anno 1621 . . . Bremae celebrandis dicatae ä Matthaeo Mant. Czanaky Ungaro.“ 1215. 1626. Rayger (Raiger, Rager) Vilmos életéhez. — Ez a híres pozsonyi orvos (v. ö. W., I. 143.), ebben az évben (mint egészen fiatal medicinae doctor, ki alig másfél év előtt szerezte meg oklevelét Tübingában) Bécsben praktizált, de extra facultatem. Ezért is eltiltják a gyakorlattól. Ő azonban nem sokat törődik evvel, előkelő pártfogói támogatásával tovább folytatja orvosi működését, míg végre kilenc év múlva (1635.) egyenesen felszólítják, hogy vagy tegye le lutheránus hitét, térjen át a katholikus vallásra, vagy pedig haladéktalanul távozzon a városból, sőt az összes örökös tartományokból. Az évekig tartó küzdelemnek Linpt .Vilmos főherceg nevében az osztrák kormány következő réndelete vetett véget: „Demnach ihr Kay. Maj. sich noch hievor allergnedigst resolvirt, dass der Dr. Raiger enndtweder sich zur Catholiscben Religion mit Verrichtung der Beicht vnnd Communion würklicb accomodiren oder aber den Abzug auss dem Land erbeben soll, vnnd vns aber fürkombt, dass er biss auff dato die Zeit allein mit Cunctiren zuegebracbt, ja sogar vnder dessen über vielmals bescbebene anlaitung mit denen gaistlichen de Conversione ainige Conversation nicht zuegelassen noch gehalten habe, sondern vielmehr in seiner irrigen opinion vnd obstinancia auff dato erharret, dabers alle hoffnung der Bekherung gleichsamb bey ibme verloren, also ist im Namen allerhochsternennt Ihrer Kay. Maj. der bochfürstl. Durcbl. gnedigster Bevelb, Sy Regierung solle zue effectuirung obberürter Kay. resolution, besagten Dr. Reiger alsobalden die Praxim totaliter ab vnd einstellen vnd ihne zue onverlengten Abzug vnd Emigration auss allen ihrer Kay. Maj. königreichen vnd Erblanden mit fertignng dess Revers ernstlich anhalten“. Ezek alapján a bécsiek végső szava: „doctorem dictum non posse nec debere omnino tolerari sed tamquan periculosum reipub- licae tam praecipue religioni catholicae sine mora ejiciendum“. (Acta V ind ob.. V. 245—251.) — így került hozzánk (ér-la Semmelweis!) a hazai orvostudomány javára,- Raiger Vilmos, kinek fla, R. Károly, a tüdő- líszópróba révén „vir magni nominis“ lett, ahogy Gensel az ő szép epita- phiumában (W., I. 145.) mondja. 1216. 1626. Tétemény. Kötés. Tudós asszony. — „Szegény feleségem soha az nagy nyavalyábul ki nem gyógyulhat; mostan ismét úgy megnehezedett, hogy az ő nagy kínját jajgatását meg nem tudom írni kegyelmednek. Matériáját nyavalyájának soha fel nem találhatjuk, minden testét tetétül fogva talpig mintha éles borotvával hasogatnák, az vékonya környül penig oly igen megfogja óránként, hogy semmiképen fel nem Magyary-Kossa: Magyar orvosi emlékek. III. 22
