Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 331 kell egy hétig is megölni őket, hanem minden nap kénozzák szörnyen. Ha pedig azok sem gyógyíthatnak meg édes szívem, tudakozzál mindenütt valami fő orvosok felől, kik talán isten után használni fognak, mert doc- torok, borbélyok nem reménlem én, hogy használhassanak afféle bűvölés ellen. Mindazáltal a míg találsz, addig az doctortól rendeltetett orvossággal élj, édes asszonkám. Oltalmazzon az úristen attól, indiai kakas [pulyka] orra formáján való hús ne nőjön az orrodon“ 1189. 1621. Patikaláda. Orvosságos perec. — Pálffy István, szabadulásakor, Bethlen Gábornak különféle arany- és ezüstmíveket ad át s ezek közt egy 1200 forintra becsült patikaládát (Radvánszky: Magyar családélet és háztartás, 1879., II. 235.). Ugyanott (245.) Thurzó Borbála családi drágaságai közt (1626-ból) egy ezüstös patikaláda van említve, szintúgy Berényi György ingóságai közt (1656.; u. o. 324.). Körülbelül ebben az időben (1658.) gr. Illésbázy Katalin drágaságai közt egy orvosságos perec szerepel, melyben húsz drb orvosságos kő van. (U. o. 330.) 1190. 1621. Gyógyszerhozatal Bécsből. — Míg a 16. század elején még leginkább Olaszországból (Velencéből) hozatták eleink a gyógyszereket, addig a 17. század elején már egészen Bécs exportja uralkodik ezen a téren is. 1621-ben péld. Bethlen Gábor hozat nagyobb mennyiségű „külömb külömb féle orvosságokat“ a bécsi materialistától 57 forintért, többek közt velencei terjéket is két aranyért. (Radvánszky: Udvartartás és számadáskönyvek, 374.) 1191. 1621. Pestis egész Magyarországon. — a) Debrecenben kétezren halnak meg. (Szűcs István: Debrecen tört., I. 259.) — b) A kapuvári (sopron- megyei) pestisről 1. Száz., 1875., 386. — c) „Ihn diessem Jahr sein grosse was- serfluhten undt Sturmwinde, welche ihn Sübenbürgen undt Ungern grosse Pest verursachen.“ [Kraus, I. 67.) 1192. 1622. Sauermann Dávid, a bányavárosok orvosa. — „Physicus David Saurmann (!) per tres majores Montanas Civitates et Cameram evocatur.“ (Körmöcbánya város levélt., Ao. 1622., tom. II. 33. 1. 72.) Évi fizetése a három bányaváros és a kamara részéről 150—150 frt. (Ernyey: Bány.) 1193. 1622. Kórházak. — Bethlen Gábor 25 köböl búzát ad a Szatmár- Németiben levő kórháznak, mely a református egyház gondviselése alatt volt; hasonlóképpen I. Rákóczi György. (Szatmár-Németi sz. kir. város monográfiája, 211.) 1194. 1622. (febr. 25.) Gyógyszerészszámla (németül, meg nem nevezett gyógyszerésztől) Thurzó Anna Rozina számára, melyen ilyenféle gyógyszernevek szerepelnek: miltzpflaster, miltzsalben, capp(e)rl öli, mastiex öli, magén öli stb. A gyógyszerek egy részét „herr doctor Martinas“ (kétségkívül Gramelius Márton) rendelte és (Nagyszombatból?) egyszer a feld- bachi massirer, másszor „durch den Poder“, a fürdős útján lettek a Thur- zók tartózkodása helyére (Schintára és Woinitzra) küldve. A körülbelül 4 hónap alatt szállított gyógyszerek ára 45 frt (a legdrágább a „rauchpulver“, bizonyára az akkor hevesen pusztító pestis ellen: ára 8 frt volt). (OL., Thurzó-levéltár, 170.) 1195. 1622. Pestis egész Magyarországon. — a) „Éhség és döghalál halhatatlan szörnyű nagy vala, a minémű ennek előtte talán soha Magyar Órszágban nem volt.“ (Pethő Gergely krónikájában. — Linzb., I. 218.) — b) Pestis Sárospatakon (Zemplén vm. monográfiájában, 434.) és Kassán (T. T., 1907., 285.) — c) A pestis Debrecen felől Eperjesre, Kassára, Lőcsére s végre Iglóra is átterjed. [Münnich, 331., 333.) — d) Lőcsén két évig tartó erős pes
