Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 321 (a húslátó) meg nem látja; lia penig leüti, tehát akkorbeli biró 4 ft vehessen rajta. Áronképpen az húsnak melegen való árulásáért is 4 ft vehessen rajtuk. Hogyha penig az hozzárendelt embert híja az mészáros és el nem megyen, akkor nem az mészáros, hanem az hozzárendelt ember marad birságon. Húst szépet áruljanak, hogy ki embernek pénzét megéri és két székben vágjanak, hogy mindenkor elegendő hús legyen fogyatkozás nélkül, hogy az fő emberektül panasz ne jőjön az tanácsra érettek.“ (Corp. Statut. V. [2.] 135.) 1148. 1614. Fiirdősök. — A fiirdős-mesterség sok helyen dehonesztáló foglalkozás volt: a nagyszombati bognárok 1614-ben, az eperjesi asztalosok 1664-ben visszautasították egy fürdősnek (céhükbe kívánkozó) fiát. Később azonban mégis bocsánatot kértek a fürdős- és seborvoscéhtől és 100 tallér bírságot fizettek nekik. Végre I. Leopold 1689-ben elrendelte, hogy senki se akadályozza a fürdősök fiait abban, hogy iparosokká lehessenek.1 A bécsi haderek már régebben jogot nyertek a fegyverviselésre; a magyar portyázók ellen 1405-ben a halászokkal és asztalosokkal együtt e haderek is fegyvert ragadtak 2 (Nékám, 18.). 1149. 1614. Kézirat. — a) Máriássy János által összeírott orvosságos könyv (recipegyüjtemény). Szemelvények belőle: Radvánszky: Magyar családelet és háztartás, 1879., III. 79., 80. — h) Strobelberger János pozsonyi születésű, ugyanottani gyógyszerész és szenátor, sokat utazott, tanult és tapasztalt, míg végre szülővárosában letelepült. Két fia közül János Zsig- mond Regensburgban végezte tanulmányait és ott is maradt és mint „dexterrimus artis pharmaceuticae magister“-t említik. A másik fiú, János István, orvos lett 1614. évben. Ennek fennmaradt irataiból kitűnik, hogy atyja kéziratban hagyott egy művét: „Manuale pharmaceuticum, in quo multarum compositionum usualium in duplicibus dispensatoriis non occurrentium continentur descriptiones a ceteris pharmacopolis hactenus in secretis habitae.“ Ennek azonban csak a címe maradt reánk, mert Strobei- berger István miután spanyol, olasz, francia és német egyetemekről hazatért, előbb a Schwanenberg cseh főúri család udvari orvosa lett, utóbb pedig Karlsbadban császári fürdőorvos. Nagy könyvtára és múzeuma tűzvész alkalmával elpusztult. Igen termékeny, tudós ember volt. Munkáinak jegyzékét 1. Linden. 686. és Csippék, 821. 1150. 1615. Egyetemi évek. A német egyetemek hallgatói csúfot űznek a magyarok nemzeti viseletéből. — A MOE, I. 43. old. röviden említettem, hogy a németek és osztrákok kigúnyolták a mi ott tanuló ifjainkat, magyar szabású ruhájuk miatt. Hogy ez Vittenbergában is így volt, bizonyítja I. János György szász választófejedelemnek 1615 július 21. kelt levele (Friedensburg, II. 24.), melyben értesíti az ottani egyetemet, hogy gr. Thurzó György, Magyarország nádora, ki addig is állandóan két alum- nust taníttatott Vittenbergában, most a saját egyetlen fiát (Imrét) küldi oda, az evang. vallásért való buzgalmában. Az egyetem vezetőinek gondja legyen reá. hogy az ifjú Thurzót hozzá méltóan fogadják és magyar ruhája miatt ki ne gúnyolják. Hasonló módon ajánlja figyelmükbe Thurzó rokonát, a fiatal Ostrosith Jánost. Az egyetem eleget tett a választófejedelem parancsának, sőt a nádor fiát mindjárt megérkezése után az egyetem rektorává is választotta. 1 Linzbauer, I. 335. — Demkó, 397., 398. 2 Zappert, über d. Badewesen mittelalterl. u. späterer Zeit. (Arch. f. österr. Gesch. 21. 1858.) Magyary-Kossa: Magyar orvosi emlékek. III. 21
