Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

318 Magyar orvostörténeti adattár gyakorta rendeznek összejöveteleket a kor nevesebb tudósai, hogy érdeke­sebb tudományos kérdéseket megvitassanak. Négy fia volt, kik rendkívül gondos nevelésben részesültek s már zsenge korukban önszerzette latin versekben köszöntik fel nevenapján édesatyjukat. 1667-ben a bírói tiszt­ről önként lemond, valószínűleg a viszonyoknak reá nézve kedvezőtlen alakulása miatt s kétszínűségére mutat, hogy 1668-ban megjelent müveit az udvarnak s Montecuccolinak ajánlja. De mindhiába. Előbbi működése, Wesselényihez való viszonya s a Wesselényi-féle összeesküvés, amelyben való részvétellel őt is gyanúsították, megingatják az udvar beléje helye­zett bizalmát s 1670-ben fogságba kerül 200 fogolytársával. Csak 1671-ben hallgatják ki, a pozsonyi bíróság azonban vagy a vádak elégtelensége, vagy ügyes védekezése miatt azok közé sorozza őt, kit felmenteni nem, de szabadon bocsátani sem lehet. A Bécsben alakított új bíróság végre fel­ügyelet mellett szabadon bocsátja, 1675-ben kezd újra szerepelni. A fog­ság alatt vagyona részben konfiskálódott, részben elpusztult, egyik fia eltűnt, egyik nyomorba jutott s bár 1677-ben újra bíróvá választják s e tisztét 1682-ig viseli, akaratereje megtörik, régi befolyása és vezetőszerep­lése megszűnik s ez időből csak annyit találunk róla följegyezve, hogy még két ízben vallást változtat. Neve különben a külföldön is ismeretes s a távol Németországban is azt tartották, hogy aki jó gyógyszerészszé akarja magát kiképezni, az Weberhez menjen Eperjesre s volt is egy ilyen német gyakornoka. 1683-ban halt meg s az utolsó vallásváltoztatásakor felolvasott átokforma, mintha kitörölhetetlenül belevésődött volna emlé­kébe, mert méltatlannak tartja magát díszes temetésre, fényes nyugvó­helyre s utolsó akaratakép kiköti, hogy ne a templomba temessék, s tény­leg a sírkert egyik sarkában hántolják el. Halála után mintha átok nehe­zülne családjára is, özvegye nélkülözésre, fiai szerencsétlenségbe jutnak s csak ezek egyikének jut dicsőséges szereplés Eperjes hősies védelmében, de szintén tragikus vég Caraffa bárdja alatt. (V. ö. Ernyey József: Gy. H., 1899., 52. szám.) Weber János élete azért is érdekelhet bennünket, mert ő Kossuth Lajos édesanyjának, WebgrSaroltának, szépapja. Weber János felesége, Felicitas, az angol Weston Erzsébet leánya volt, kinek élete époly érde­kes, mint amilyen mozgalmas. A Westonok Angliának egyik ősrégi, tör- zsökös nemzetsége. A reformáció az addig egységes családot két ágra sza­kította: az egyik protestáns lett és Erzsébet királynő kegye folytán fokról- fokra emelkedett egészen a portlandi hercegségig. A másik megmaradt katolikusnak, szegény volt, külföldre szakadt és földönfutóvá lett, de val­lásától mégsem tágított. Ennek a törzsnek a sarjadéka volt Weston Erzsé­bet, aki 1582 november 2-án született Londonban, de már kétéves korában szüleivel együtt otthagyta szülőhazáját. Ütja Franciaországon át olasz földre, majd Csehországba vitte, ahol atyja vagyonának megmaradt részé­vel Briixben gazdálkodni kezdett. De már 1597-ben elhalt s az adóssággal terhelt kis birtok dobra került. Az özvegy és leánya pörujítást mentek kérni Prágába II. Rudolf császárhoz. Itt a prágai udvar körében, ahol művészek és csalók, kiváló tudósok és alkimista iparlovagok, államférfiak és szerencsevadászok adták egymásnak a kilincset, fejlődött a gyermekleány nemcsak szép nővé, hanem kora színvonalán álló poétává is. Csinos köl­teményei révén nemcsak a prágai udvar legelső emberei tisztelték és becsülték, nemcsak a Lobkovitzok és Rosenbergek vették pártfogásuk alá, hanem a külföldön élő költők is elismerték tehetségét. Ovidius nyo­mán haladó édeskés költeményeiért, a régi humanistáktól ellesett leve­leiért babérkoszorút és díszes nyakláncot küldtek neki, dicsőítő versekben elnevezték tizedik Múzsának s amikor müveit Szüzek könyve címmel kiadta, I. Jakab angol király maga kezével írt levélben köszönte meg az élvezetet, melyet a távolba szakadt angolvérű leány szerzett neki versei-

Next

/
Thumbnails
Contents