Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 311 mestert az ő mesterségében való tudományáról rágalmaz és megkisebbít vagy titkon vagy nyilván, hát kényszeríttessék fizetni egy mester asztalt. 22. Az mely borbély az több mestereket elhivandgya az ő betege és sebese látni, hát az ezének adgyon tizenkét pénzt, ha penig az beteg jártatja a táblát, huszonnégy pénzt. 23. Az mely borbélymesternek nehéz betege és sebese leszen és kívánja az több mesterek segitségét, hát jó tanácsot adgyonak neki, hogy az vele bánó borbélynak tudatlansága és restsége miatt nagyobb nyavalyában ne essék az beteg és halálra el ne nehezed- gyék. 24. Ha valamely borbély-mestert másuvá kihínak és elvisznek az válásból, hát az ezémesternek megjelentse és annak engedelméből menjen el az hová híják. 26. Az mely borbély-mester megbetegszik, az többi ő reá gondot viseljen minden szükséges dologban és az költség dolgában is, mely költséget ismét tartozzék megadni az ezének, ha meggyógyulhat. 31. Az mesterek az borbély-legényeknek úgy adgyanak negyed részt, ha tudnak az barbély-mesterséghez és ha beteget avagy sebest meggyógyít- nak. 32. Az főmosásért öreg embertől négy pénzt, gyermektől két pénzt kérjenek, ha penig házhoz hivatják fő mosni, az ő jó akaratja, az mit ad és az méhelyben megtekintsenek minden bemenő rendet és egyebek előtt az tanácsbeli embereknek és tisztbelieknek mossák meg az fejeket, hogy mindeneknek az ő tisztessége megadassék. 33. Senki az ő inasát negye- dessé ne tegye az több mesterek híre nélkül. 34. Az ki esztendőnként az legényeknek atyja leszen, hát őket isteni féléimre, jó erkölcsre oktassa, mert ha azt nem cselekszi, büntessék az mesterek, az mint érdemli. 38. Az borbély-legény az fő mosásból harmados legyen, sebesből negyed részt vegyen, az ital pénzt az pesselyben tegye. 39. Ha barbély-mesterséghez való szerszámokat hoznak eladnia az míhelyben, az ura hire avagy akaratja ellen meg ne vehesse. 41. Az borbélylegénynek gondja legyen az lúgra és az mihely tisztaságára, gatyában fejet ne mosson, nyavalyától megválva ha mos, büntessék egy font viasszal. 46. Az borbély-legények atyjokat válasszonak esztendőnként, annak házához gyüljönek jó rendtartásnak okáért és megbüntessék az engedetleneket, ugyanakkor egy decant is válasszonak, az mely decany megtanulja az ő tisztit az ezé- mestertől és híven eljárjon tisztiben, hogy meg ne biintettessék. 48. Az ki az apród esztendőt ki nem töltötte, az több leginyek kényszerítsék kitölteni; ha penig nem akarja kitölteni, proscribáltassék, azaz levelessé tétessék. 49. Az szolgák az ő mesterek parancsolatjában jelen legyenek az halottak temetésén és minden egyéb szükséges dolgokban. 50. Az borbély-inas mikor apródesztendejét kitöltendi és az legényeknek társaságában bevétetik, az társpohárt az legények rajta megvegyék, két hétnél tovább ne várja.“ (T. T., 1891., 148—155.) A társpohárról, mesterasztalról, atyamesterről, próbafőzésről, a 2. pontban említett gyógyszernevekről stb. 1. MOE, II. 59. és köv., továbbá II. 246. és köv. 1116. 1607. Kórházi számadások idejében való benyújtása kötelező. (Sopronvárosi statutum. — Corp. Statut. V. [2.] 114.) Hasonló rendelkezés már 1524-ben is történt (u. o. 16.). 1117. 1607. Fürdősök. Kassa város utasítása, mely szerint a fürdős segédszemélyzetet tartson és méltányos árakat szabjon (egy köpölyért leg- fölebb fél garast, egy kádfürdőért 5—6 pfenniget.). Corp. Statut., II. (2.) 148. 1118. 1607 és köv. Stubnya fürdő. — Révay Péterné (Forgách Mária) írja az urának (1607. május 5.) „Stubnai Hévíz“-ből: „Én itt váltig förödök az gyermekimmel, de lassan múlik el az fakadók rólunk.“ (Deák: M. H„
