Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 279 1276. évszám alatt). És ez a jóhiszemű barbárság nemcsak nálunk, hanem egész Európában járta, mert szegény Szenczi Molnár Albertet is, mikor 1599-ben Heidelbergában valami lázas betegségbe esett és félrebeszélt, a kórházba vitték, ott megkötözték és hét napig így tartották. (V. ö. Dézsi, 25.) 1040. (16. század). Zsidó orvosok. — E század vége felé, mikor Szinán török nagyvezér hadjáratot vezetett Magyarországba, egy zsidó orvos, kinek nagy befolyása volt erre a basára, egész Győrig kísérte. Ezen ismeretlen nevű zsidó nemcsak ügyes orvos volt, hanem nagy politikai szerepet is játszott a török császár udvarában. Ö szerezte meg Péter vajdának az oláh fejedelemséget (Rosanes II. 20. és 275). Péter vajda menekülése után a szultán — Pezzen Bertalan, osztrák rendkívüli követ jelentése szerint — a mufti és egy másik tekintélyes és nagy befolyási) török zsidó udvari orvosnak, a zsidó történetben híres Aschkenázi Salamonnak ajánlatára egy Emánuel nevű zsidót tett Moldva vajdájává. — Szinán basának fentebb említett ismeretlen nevű zsidó orvosát Mihály oláh vajda később elfogta és noha 45.000 tallért ajánlottak érte váltságdíj fejében, Báthory Zsigmondnak küldötte ajándékba. Aschkenázi Salamon török udvari orvos előbb (1548—1574) Zsigmond Ágost és Báthory István lengyel királyoknak háziorvosa volt; de később valószínűleg a budai Szokoli Musztafa basa révén ennek unokaöccsének és nemsokára azután III. Murádnak háziorvosa és nagybefolyású politikai intimusa lett. Mint olyan nemcsak a Törökország és a velencei köztársaság közti békekötést ütötte nyélbe, hanem a Magyarországot érintő politikai viszonyokra is nagy befolyással volt. Egy másik konstantinápolyi zsidó orvos, Sássá Ábrahám, befolyásának tulajdonítható, hogy a 17. század elején Erdélyből kitiltott zsidók ismét letelepedhettek ottan, mert ő eszközölte ki, hogy Bethlen Gábor a részükre 1623. június 18-án kelt kiváltságlevéllel megint visszafogadta őket. E privilégium 11. pontja értelmében saját orvosaikat is magukkal hozhatták, ki szabadon járhatott, kelhetett. (Mandl Bernát.) — b) Báthory István lengyel király az ő zsidó orvosát, David Májért, Paracelsus tanítványát, ajánlja Kovacsóczy Farkas erdélyi kancellárnak. (Krauss, 26.) 1041. (16. század.) Személyi adatok. — a) Hieronymus (Italus1?) magister, II. Ulászló feleségének orvosa (W., III. 265; v. ö. MOE, I. 71.) — b) Pozsonyi orvosok. Név szerint felsorolja őket W., II. 199. és IV. 247. — c) Magyar származású bécsi orvosok és tanárok: lásd Wertheimer Ede: Medizinische Reminiszenzen (Pester Lloyd, 1894. nov. 23.) — d) Collimit ius- ról (= Georgius Tansteter ex Rain, a bécsi egyetem rektora, art. et med. doctor), ki II. Lajos feleségét gyógyította (MOE, I. 351.), lásd: Acta Vin- dob., III. 351. „Tansteter“ alatt. — e) Dudics Endre életéhez. A Réway- íiúkkal egyidőben (1546—1555) számos előkelő magyar ifjú tanult Páduá- ban, így Draskovics György (később bíbornok), Forgách Ferenc (később nagyváradi püspök), Báthory István (később Lengyelország nagy királya), Dudics Endre (később Csanádi püspök), ki a jogi előadásokat hallgatta s benső barátságban volt Bonamicus-szal, Paulus Manutius-szal és más olasz tudósokkal. Azonban Báthory és Dudics között éles súrlódások támadtak, melyek általános figyelmet ébresztettek. (Franki, 273.) 1. Manutius Pálnak Dudicshoz intézett tíz levele található Manutius leveleinek 1581. évi kiadásában. (Ez a Manutius = Manuzio egyik sarja a híres velencei könyvkiadó-családnak, kiket Aldusok-nak is neveztek; innen aldinák.) — 2. Andreae Dudicii Epistolae (Nemz. Múzeum kézirattára, quart, lat., 756.) 5 kis kötet, theologiai tartalommal. — 3. Epistolae
