Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
266 Magyar orvostörténeti adattár 1016. 1596. Gyógyszertárak. Régi orvosi súlyrendszer. Signaturae phi losophorum. — A lőcsei városi gyógyszertár leltára 1596-ból (mikor a gyógyszertárt Aranda Ágoston dr. átveszi), az egyes gyógyszerek árai összehasonlítva az 1779. évi és az 1894. évi gyógyszerárakkal (D. 299—302.) Az akkori gyógyszerek 4—7-szer drágábbak voltak a maiaknál. Régi orvosi súlyrendszer. — A föntebbi leltárban és más régi írásokban, recipéken stb. gyakran előforduló súly-jelzések kívánatossá teszik, hogy röviden ismertessük a régi orvosi siílyrendszert. A régi magyar (osztrák) súlyrendszer egysége az orvosi font volt = 24 lat, vagyis a régi bécsi fontnak 3/4 része. A súlyok a következők voltak: font (libra, tt vagy (fj") — 420 gm obon (uncia |) = 35 gm félobon (semiuncia vagy lat, § ß) = 175 gm nehezék (drachma 3) = 4 gm terecs (scrupulus vagy scriptulus 5) — 1'4 gm szemer (granum (Gr.) = 7 centigm Ezek mai súlyban pontosabban kifejezve: Font Cncia Lat Drachma Scrupulus Szemer Kilogramm 1 = 12 = 24 = 96 = 288 = 5760 = 0-420045 1 — 2 = 8 = 24 = 480 = 0035004 1 = 4 = 12 = 240 = 0-017502 1 = 3 = 60 = 0004375 1 = 20 = 0001458 1 = 0000073 A régi magyar orvosi mnnkákban olvasható kifejezések e súlyok megjelölésére a következők voltak: font (=n= tt.); félfont (tt ß); két lót vagy lat (= uncia); könting1 vagy «egy lótnák negyedrésze» (drachma vagy drágma); «árpaszem» vagy «búzaszem» (granum), A scrupulust rendesen csak úgy fejezték ki, hogy «egy köntingnek harmadik része»; de «kövecs»-nek is nevezték, mert a latin scrupus = hegyes kövecske. A recipén a súlyok felét egy a súly jele után tett görög ß-val fejezték ki, például 3 ß = egy fél scrupulus; § ß = egy félobon stb. A számok jelzésére római számokat, az egység (1) kifejezésére pedig az t vagy j betűket használták; például 3 j = egy scrupulus, 3 ij = 2 scrup., 3vij = 7 drachma; |jx = 9 uncia; ff iij ß — 31/, font stb. Az angol és amerikai orvosok recipéin még ma is szerepelnek a régies jelzések. Az orvosi rendelvénynek a múlt század 60-as éveiben még ilyenforma alakja volt: Rp. Spec. pect. | jj. Hb. chenop. ambr. Sem. phellandrii ää 3 jjj Pol. hyoscyami 3 j ß Rad. ipecac, pulv. Gr. V. C. c. m. D. S. Teakészítéshez (Recipe: Specierum pectoralium uncias duas, Herbae chenopodii ambrosioidis, Seminum phellandrii ana drachmas tres, Foliorum hyoscyami sesquidrachmam, Radicis ipecacuanhas pulveratae grana quinque, Concisa, contusa misce Da, signa). A régi orvosi súly, gramm-értékekben kifejezve: V8 szemer (granum) = 0009 gramm, kikerekítve 1 centigramm V* « = 0 018 « « 2 « 1/2 « = 0*036 « « 4 te s/4 « = 0054 « « 6 « 1 A német Quentlein (régiesen Quentlin) vagy Quentchen-ből; a régi magyar orvosok egy snsfofc-nak, kötting-nelt, kvintli-nek és kvintin-nek is mondották.
