Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 237 1581-től 1592-ig Nagyszeben városának fizikusa volt. (Arch, sieh., N. F.,. XX. 5.) 930. 1580. Német herniotomusok. — Hanns Walter von Ulm, „Stain vnd Bruchschneider.“ Pozsonyban végzett műtétéiről 1. Vámossy, 69. 931. 1580. Csíziók. — Ebben az évben jelent meg a legérdekesebb magyar csiziók egyike (Kolozsvárt, Heltai Gáspárnál). Címe: „Cisio az az az astronomiai tudománynak rövid értelemmel való leírása . . . Az embernek négyféle complexiojáról, természetiről és tulajdonságiról, mindenik holnapban mitsoda rendtartással éllyen az ember, mind ételben, miud italban . . . Az híres neves Király Hegy János (= Königsbergi Müller János, Regiomontanus) írásából magyarra fordíttatott és sok helyeken meg bővíttetett.“ (Részletes ismertetését adja D., 270—275.; v. ö. MOE, T. 3., 350.) Tévedés volna azonban azt hinni, hogy talán ez a csízió volna a legrégibb, melyet ismerünk: az első magyar nyelvű csízió a 15.‘század második feléből való s ezt részletesen ismertette Heinrich Gusztáv (Egyetemes Philologiai Közlöny, 3. és 4. évf.), továbbá Melegdi (Melich) János (Magyar Nyelv., 1918. évf. 133.), kiknek cikkeiben a csízió-kérdésre 'vonatkozó utalások egyrésze föllelhető; azonkívül 1. még Magyar Nyelv (u. o. 184.), Irodalomtört. Köziem., 1900. (X.) 408.; Szabó Károly: Régi Magyar Könyvtár (a tárgymutatóban). Az első nyomtatott magyarnyelvű csízió 1538-ból való. A csíziók és a későbbi kalendáriumok voltak az orvosi astrologia leghatásosabb terjesztői s a mindennapi egyéni hygiene letéteményesei, ennélfogva fontos szerepük volt a régi ember testi egészsége dolgában. Maga a cisio vagy csízió- jános szó különben nem egyéb, mint a „Ci(rcumci)sio (Domini) Jan(uari)us“-szavak rövidítése; ezek voltak a legrégibb csíziók kezdőszavai. (A törökök körülmetélkedését is csíziónak nevezték a 16. század magyarjai. A szigeti bég 1577-ben nádi mézet, vagyis cukrot kér Zrinyi Györgytől a fia csíziójának ünnepségére. Takáts S.: A török hódoltság korából, é. n., 42.) 42. Pomambra-tartó áttört tokocska 1582-ből. (Peters után.) 932. 1580. Syphilis. Sebészek. — Jordán Tamás szerint a lues elharapó- zásának nem a concubitus, hanem a sebészek tudatlansága a legfőbb oka. (Nékám, 65. után idézem.) 933. 1580. Gyermekbajok. — Dudith András levele Raphanus sziléziai orvoshoz a kis gyermekek eőa£/-betegségéről: MOE, I. 356. (Az itt említett szörf éré g-rö\ lásd u. o., II. 311.). 934. 1580. Gyógyszertárak. Gyógyszerek ára. — Balek B. Vilmos nagyszebeni gyógyszerész leltára az ottani városi patika átvételekor. (Lásd: Transilvania, 1863., 1.) Az itt felsorolt gyógyszerek árait az 1745-iki pozsonyi és az 1888-iki taxával összehasonlította Schwarz Ignác: Gy. K.„ 1891., 497. — Ebben a nevezetes leltárban többek közt említve van a massa pro pomis ambrae; ezen ambra-almák (pomambrae) az ambrán kívül pézsmát, benzoét, zibethet, styraxot, ladanumot, szegfűszeget, fahéjat és más illatos anyagokat tartalmaztak, tragantnyálkával készített golyócskák voltak, melyeket áttört, gömbölyű aranytokocskákban, láncra akasztva hordtak a nyakukban, ruhán, mint óvószert a pestis ellen (v. ö. Peters:
