Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

224

Magyar orvostörténeti adattár

gyermekecskét, csak míg megkeresztelnék, azután üres koporsócskát elte- mettetvén, vissza vihetné a gyermekecskét.“ (P. N. Gr.)

867.1570. A vámpírizmust („lidérc“) hazánkban (Linzb. Eg., 106. szerint) Méliusz Juhász Péter írta le először „Dialogi“ c. munkájában.

868. 1570. Bestialitas. Nekrophilia. — „Rusticus quidam in Swinye abusus est equabus et vaccis reprehensus ab uxore tum gravida, detruncavit illi caput, et cum mortua rem habuit.“ Aztán nyugodtan leült megölt felesége mellé s ott fogyasztotta el kenyerét és szalonnáját. Lefejezték, testét felnégyelték és megégették. (A Leibitzer-féle krónikában; Wagner, II. 61.)

869. 1570. Pestis. (Selmecbányán.) —- Az iskolákat bezárják. A tanácsmeghagyja, hogy mindenki tartsa tisztán a háza tájékát, mert a piszok legjobb melegágya a betegségnek. (Sobó, 92.)

870. 1570. Pestis. Recipék. Ráolvasás. Kézirat. — A radványi levéltárban van egy 1614-ben összeírt (valószínűleg Máriássy János kezétől való) recipegyüjtemény (öt íven), melyben vagy 30 ráolvasás is van. Ezek valószínűleg sokkal régibb eredetűek. A recipék közt érdekes a Révay Ferenc által pestisbubók ellen kipróbált paraszti orvosság (remedium rusticum), melyet az 1570. évi járvány alkalmával használt. Magyarra fordítva: „Végy 3 rész tormát, ugyanannyi retket, 3 szúnyogot és 3 pókot szárnyastól, 3 szem borsot, 3 szem borókamagot, törd össze mozsárban, kend vászonra s úgy tedd a beteg helyre.“ (Radvánszky: Magyar családélet és háztartás, 1879., 79.)

871. 1570. Leprosorium Segesvárott. (Müller: Hosp., 43.)

872. 1571. Pistalotius dr. — a) Pálffy Miklós, a győri hős, Pistalotius pozsonyi orvost Komáromba hivatja, hogy őt súlyos betegségében gyógyítsa. (Jedlicska: PM, 169., 170., 189., 244.) — b) Takáts Sándor (Magyar Nagyasszonyok, é. n., 212.) írja, hogy mikor Enyingi Török Ferenc, országos főkapitány, nagybeteg volt, a „híres bécsi orvost“, Pistalotiust, hívták hozzá, de már nem segíthetett rajta, mint erről a körmendi levéltárban található levele tanúskodik. Ugyanerről a Pistalotiusról Takáts S. egy másik helyen (Száz., 1919., 67.) azt mondja, hogy talán nem is volt idegen ember, hanem magyar, s tekintve humanista míveltségét, talán nem más, mint a költői működésével is jó hírre szert tett Hunyadi Ferenc. (Teljesen téves megállapítás! L. egyéb Pistalotiusra vonatkozó adataimat ebben a könyvben és MOE, I.)

873. 1571. Prostitúció. — „Az városokban az parázna személyeket, kik házasságnak kötelében vannak, a bírák minden időben ne csak ablegatió- val, számkivetéssel büntessék, hanem efféléket, ha kiadták az cirkáláskor az bíráknak és esküdt polgároknak, minden időben kedvezés nélkül tartozzanak megbüntetni, megöletni, ha kik penig kötélben nincsenek, az elébbi articulus szerént megvesszőzzék és kiűzessék az várasbúl.“ (A kolozsvári országgyűlés határozata. — Érd. Orsz. Emi., II. 502.)

874. 1571. Tudós asszony. Bába. — Egyértékű kifejezés a kettő; a „tudós asszony“ egyszersmind a büvölővel s boszorkánnyal való rokonértelemre is rámutat, ahogy erről máshol (MOE, I. 94., 95.) már szólottám. — Bánffyné Országh Ilona 1571-ben seholsem tudott „jó tudós asszonyembert“ találni a szülés előtt álló Batthyány Boldizsárné számára, bár minden árát megadta volna. Ezért pusztult el oly sok fiatal mágnásasszonyunk gyermekágyban. (Takáts: Mna, 235.)

875. 1571. Pestis (Körmöcbányán és a bányavárosokban stb.) és előjelei. Fekete lovas. Csorna. — „Pest in der Türkei, in Syrien, in Ungarn; Vene- tien verliert 40.000 Soldaten an der Seuche.“ (Sticker, 105.) — Bécsben is