Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 203 így megtudja, hogy hol és milyen nagy mennyiségben fordulnak elő. Szükséges még minden hónapban jegyzetet is vezetni, hogy tájékozva legyen az ember, hogy ez vagy amaz mikor szedhető, vagy adható el. Az asszonyokat arra is kell oktatni, hogy a virágokat és füveket korán reggel ne szedjék, csak 9 órától estig, különösen szép és meleg időben. A füveket. gyakran kell forgatni és sohasem legyenek igen sűrűn egymáson, vagy igen ritkán kiterítve, mert különben megfeketednek. Az embereknek a tanításon kívül olyan fizetést kell adni, hogy többet szerezzenek mint máshol, de mi azért kárt ne szenvedjünk. Szépen szedett flores violarumért 2—3 kr., ha közönségesebbek, úgy 1—2 kr. árt lehet adni. Ha férfit a gyökérásáshoz sehogy sem kapna az ember, úgy törekednie kell megtudni másoktól, hogy hol lehet még olyanokat kapni és ekkor aztán lóháton kimegy a gyógyszerész és kutatja a helyet, amelyen a nevezett gyökerek találhatók, ilyenek pl. Rád. althaeae, Acetosellae, Pimpinellae, Cichorei, Carlinae, Taraxaci, Valerianae etc. magával viszi a gyakornokot vagy még más valakit, felszerelve csákánnyal, ásóval és lapáttal és ha meglelték, annyit ásat velük, amennyi épen szükséges, a helyet megjegyzi magának és a zúzóval (laboránssal) vagy gyakornokkal is megjegyezteti, hogy máskor szükség esetén tudják, hogy hol található ez vagy amaz a növény. A kerti növényeket (Flores Naphae. Aurant, Rosmarini, Salviae, Hyssop, Ruthae, Menthae, Melissae, Matricariae stb.) mindig az uradalmi kertekből kell hozatni, vagy pedig más polgári nagy kertekből, de mindig a lehető legolcsóbb árban, hogy megint el lehessen őket rendes áron adni. A növény-padlást szükség szerint nagyítani lehet, 50—60 deszka is felállítható. A kevésbé szépen szárított flores sambucit, chamomillát az aquae aromatieae-hez lehet felhasználni, szépeket pedig kézi eladásra. Régi füveket egy külön szekrénybe kell helyezni és asszonyoknak párna készítéséhez vagy koporsóba lehet felhasználni vagy pedig fürdésre, vagy az állat- gyógyászatban.“ 810.1561. Köztisztasági intézkedések. Fürdők. — a) Nagyszombat városának statútuma a piac tisztántartásáról: Corp. Statut IV. (2.) 123. — b) János Zsigmond király gyakran s huzamos ideig tartózkodott Kolozsvárott, ami nagy befolyással volt a díszesb építkezésre, a város tisztaságára és a míveltség terjedésére. Saját szállása, lovainak istállója volt; mikor érkezését megértették, a városi rendről és tisztaságról s a király fürdőjéről előre gondoskodtak. Néha a kancellár, a király akaratából, rendelte el ezt. 1561 aug. 13. a közgyűlés meghatározta, hogy minden utcában a veszélyes dombokat vizsgálják meg, huzassák le s az utcákat egyengessék el; a bíró kődarabokkal töltesse be, hogy esős időben ne lepje be a sár. Minthogy senki sincs, a ki ne lássa, mennyire rossz levegő származik onnan, hogy a város konyháján való szakács az undokságot a csatornába önti: meghagyatott, hogy azt tenni ne merje, hanem a városon kívül vitesse. Egy 1561-iki sáfárgazdai (dispensator) számadási könyvben ily hely jő elé: A bíró és esküdt polgárok a király szállásán (hospiciurn regium) való istálló építésére átvettek Török Jánostól 17 deszkát, adósok maradtak 1 for. 17 pénzzel. Ugyanakkor meghatározták, hogy a bíró a cigányokkal takaríttassa meg az utcákat szalmától és szénától. 1561 ápr. 22. a közgyűlés, megértvén a kancellártól, hogy a király az utcák megtisztítását s a halpiacnak máshová áttételét kívánta: meghagyta a bírónak és senatorok- nak, hogy a halárulásra alkalmasb helyet válasszanak s az utcákat mihamarább megtisztíttassák, nehogy a király ő felsége parancsának ne láttassanak engedelmeskedni. 1564 aug. 19-én végezték, hogy a fekete apácák háza előtti sár betöltésére hozatott vesszőt ne oda, hanem a malomhoz vitessék s azt a sáros helyet kővel töltsék be. 1565 október 17. a közgyűlés ismét ily végzést hozott: „Akarván a város eltávoztatni a szégyent és panaszt, amivel az ország rendjei a várost megrójják, hogy a király fürdő
