Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

Magyar orvostörténeti adattár 169 extenso közli: Egyháztört. Emi., IV. 192. is, hol többek közt az is olvas­ható, hogy a püspök Ferenc borbélynak (Francisco Barberio), kit a ser­vitor-^ ai közt említ, hagyja coboly-subáját, aranyláncos keresztjét és azon­felül 100 aranyat. Caesar orvos valószínűleg nem más, mint Delphio Cézár, ki 1542-ben Nádasdy Tamást is gyógyította Sárvárott. Egy Malatesta Fri­gyestől hozzá intézett (bizonyos pilulákról és electuariumról szóló) levél található az 0. L. Nádasdy-iratai között (v. ö. MOE, I. 71.). 684. 1543. Syphilis. — Tectander (Zimmermann) József krakkói orvos, Zápolya János feleségének, Izabella királynénak archiaterje. 1548-ban, 86 éves korában halt meg. 1536-ban egy gyűjteményes munkát adott ki a syphilisről Baselben, szintúgy Miechow-nak két kisebb orvosi munkáját Krakkóban. (Hirsch: Biogr. Lex., V. 627.) L. még róla W., II. 201. és III. 394., hol Wernher Györgynek és másoknak róla készített verses epitaphiuma is olvasható. 685. 1543. Vágóhíd Besztercebányán. — A besztercebányai mészárosok kérik a városi tanácsot, hogy (úgy mint régebben) a maguk házánál, ott­hon vághassanak; a tanács azonban megtagadja ezt. Ebben az időben már rendes vágóhíd volt Besztercebányán, a Garam partján, ugyanazon a helyen, hol az még a múlt század végén is állott. (Jurkovich, 1475. 1.) 686. 1544 és köv. Kórház részére húsnak, zabnak s egyéb áruknak elkobzása Besztercebányán, Körmöcbányán, Selmecbányán stb.: 1. Corp. Statut., IV. (2.) 80., 117., 158., 188., 271. 687. 1545. Ebben az évben jelent meg Dionysius Siebenbürg er-nek kis munkája: „Ein nützlichs, vund tröstlichs Regiment wider des gyfftig Eieber der Pestilentz.“ (Nürnberg, Christoff Gutknecht, 4o, 26 oldal; csinos fametszettel elején és végén: Salzburg városának címere, melyet két gyer­mek tart.) Egy külföldi ódonkönyvkereskedő következőket írja róla: „This very rare booklet on the plague, unknown to the bibliographers, contains at the beginning prophylactic instructions i. e. the causes and means of infec­tion of the plague, its predication and signs, remedies and diet. Then follow descriptions of symptoms, diet, medicines, bleeding, proceedings for stengthening the heart and liver and finally of small-pox and carbuncles. The book ends with theological consolation for sick people. The author, probably a Transylvanian (= Sibenbiirger), seems to have been appointed physician of Salzburg, for he dedicated his work to the Council of that town.“ Ilyen nevű erdélyi szerzőt és munkát seholsem találok a rendelkezé­semre álló egyéb forrásokban. 688. 1545. Steinensis Kristóf kassai orvos értekezése az oleum juniperi- ről, mely „majdnem minden“ emberi betegséget gyógyít. Hosszú részletet közöl a ritka könyvecskéből W., III. 369., a szerző rövid (és igen hiányos) életrajza kapcsán. Demkó (294. old.) Stein-nak nevezi. 689. 1545. Doctor Johannes nagyszebeni orvos (külföldről jött, ezért is 16 forintot kapott a várostól útiköltségül.) Körülbelül ugyanebben az időben működött Nagyszebenben Bonä Bálint orvos is. (Arch, sieb., N. F. XX. 5.) 690. 1545. Pestis. — a) Iglón sok áldozatot szed. (Münnich, 244.) — b) Lőcsén is erős járvány; 800 embert visz el. (Hain Gáspár krónikája, 1910., I. 93.) — c) „Leutschoviae pestis horribiliter grassata est a festo Jacobi usque ad festum Andreae. Extinctae sunt illa clade circiter octin­gentae personae.“ (A Leibitzer-féle krónikában; Wagner, II. 54.) — d) Kézs-

Next

/
Thumbnails
Contents