Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

156

Magyar orvostörténeti adattár

értekezését a nagyszebeni gyógyszertár 1531. évi fölszereléséről („A gyógyszerész“ c. folyóirat 1902. évi folyamában). Továbbá ugyanerről a Tran- silvania c. folyóirat 1863. évf., 20. oldalán G. Seivert cikkét és Schwarcz Ignác értekezését: Zur Gesch. d. Apothekerwesens in Ungarn bis zum 18. Jahrh. (az Ungarisches Revue 1890. évi folyamában).

A Molnár-örökösök tulajdonában levő, régebben a Császári Sashoz, később a Magyar Királyhoz címzett nagyszebeni gyógyszertár berendezésének, edényeinek egy része az Erdélyi Nemz. Múzeum kebelében felállított gyógyszerészi múzeum birtokába ment át. E tárgyakat részletesebben (képekkel is) ismerteti Orient Múz., (225. old.).

628. 1531. Pestis Erdélyben. (Müller, Hosp., 41.)

629. 1532. Orvosi napló. — A Magyar Tört. Tár VI. évf. (1859.) 87—90. oldalán Szilágyi Sándor egy „ismeretlen orvos“ latin naplóját közli. A napló 1532-től 1544-ig terjed. Rövid, főleg családjára vonatkozó följegyzések, melyek közé itt ott a magyarországi török hadakozás adatai stb. vannak beszőve. A napló írója 1532-ben szerezte meg a magisteriumot, ugyanazon év márciusában beiratkozott az orvosi karra, augusztusban a Natio Rhenana prokurátora lett (mi németországi honosságára vall), 1534-ben Bécsből Kapfenbergre (Stiriába) megy, hol egy uraságnál (ä Stubenberg) állandó alkalmazást nyer; időközben sok gyermeke (Károly, Lajos, Anna, Kristóf, Zsuzsánna, Sebestyén, József, Judit) születik, kik közül többen már kis korukban elhalnak. A gyermekek keresztszülői közt többször olvassuk pozsonyi és fehérvári prépostok és kanonokok (Újlaki Ferenc, Lőrinc, Müllner János) nevét.

Az Acta Vindob. (III. 183., 213., 215) följegyzései alapján meg volt állapítható, hogy ez az ismeretlen naplóíró nem más, mint magister Alexander Pficzer de Marbach (Würtembergben, a Neckar mellett), ki 1537-ben lett a bécsi egyetem orvosi karán baccalaureussá és medic, doktorrá s a következő évben (febr. 17.), már mint pozsonyi gyakorló orvos, a kar tanácsának tagjává avatva. Ezeken kívül más forrásokban nem találtam nyomát, csupán Weszprémi (IV. 120.) említi még Pfeutzer néven a következő nehány sorban: „Alexander Pfeutzerius Benignus, Med. Doctor. Hunc circa an. 1539., et 1541. physicum fuisse Posoniensem ex coaevi medici Posoniensis Diario manuscripto, quod Clar. Carolus Wagner tenet, erutum est“.

630. 1532. Pál brassói orvost (doctor physicus) és városi centumvirt, kiről sok adat maradt a város számadáskönyveiben 1532—1540. közti időből, Gritti lefejezése után a székelyföldre küldik, hogy a brassai patika számára megvegye azokat a gyógyszereket, melyek Gritti orvosának („physicus“) tulajdonában voltak. 1535-ben Tomory Zsigmond gyógyítására küldik Fogarasba, a gyógyszerésszel és egy szolgával; 1537-ben pedig a moldvai vajda gyógyítására, két szolgával, kik 25 hétig ott maradtak. Évi fizetése 80 forint. (Quellén, II. 281., 282., 373., 380., 398., 406., 417., 420., 422.,

429., 445. stb.)

631. 1532. Polidamus Bálint olasz származású orvosdoktor, ki magyar vonatkozású történelmi munkákat is írt. (W., IV. 2.)

632. 1532. Flandriái Jakab (Jacobus Flandrensis) brassai fizikus 1532/3-ban. Fizetéséről lásd: Quellen, II. 287., 294., 295.

633. 1532. Turócmegyei hévvizek. János orvos. — „Thermae Thurocien- ses impignorantur per nobiles Kostka Joanni Artzt, cui a parte Civitatis