Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 147 Carniolae Ducibus, Regi dein Pannonis orae Gratus eram, Medica doctor in arte bonus.1 A MOE, I. 184. látható Winckler-féle kép ez után a régebbi kép után készült. — Ezenkívül Wirth Györgynek még egy arcképe található gyűjteményemben, melynek hasonmását, minthogy Weszprémi nem ismeri, mellékelve adom. Joh. Lange vagy Lang (Langius) Lembergius (= löwenbergi, Sziléziában): Epistolarum medicinalium volumen tripartitum (hanaui kiadás, 1605., 0. E.) c. munkájában több helyen történik említés Wirthről; így péld. a 780. lapon olvasható W.-nek egyik recipéje („Bezoartica“), melyben carduus benedictus, radix enulae, zedoariae, imperatoriae, carlinae, diptami, angelicae és még sok egyéb van; egy másik rendelvénye hydrops ellen való (pag. 859.) s mastixot, aloét, elateriumot stb. tartalmaz. Ugyanitt (pag. 859.) azt írja, hogy Wirth György Ludovicus de Leonibus, híres bolognai orvos (v. ö. MOE, I. 341.) iskoláját járta, ifjabb Montagnana Bertalan is egyik tanára volt. Minekutána Bolognában doktorrá avatták, egyideig Kariu- thiában (W. II. 207. szerint Liburniában, vagyis Horvátországban) praktizált nagy sikerrel (u. o. előszó). Fivére Péter, boroszlói kanonok, egyideig a lipcsei egyetem rektora és dékánja; egyik unokaöccse (szintén Wirth György) nyolc évig V. Károly és II. Fülöp spanyol király udvarának és hadseregének orvosa. A könyv szerzője, Langius. 40 éven át volt a pfalzi választófejedelemnek udvari orvosa s II. Frigyes pfalzi választó kíséretében részt vett a Szolimán elleni magyarországi hadjáratokban is. 1565-ben, Heidelbergában halt meg. (V. ö. V. Főssel: Aus den mediz. Briefen des pfalzgräflichen Leibarztes Johannes Lange. Arch.. VII. 1914. 238.) 589. 1524. Gyógyszertárhiány. János nagyszebeni orvos. — János nevű orvost Nagyszebenbe hívja e város tanácsa, de ő nem sokáig marad (Budára megy), mert sem gyógyszerész, sem gyógyszertár nincs ottan. {Archiv d. Ver. f. siebenbürg. Landesk., N. F. XX.) 590. 1525. Fürdőhasználat. Fürdőmester. — II. Lajos király számadás- könyvei (M. Tört. Tár, XXII.) említik, hogy a király gyakran eljárt fürödni, külön fürdőmestere (magister balneator, u. o. 92.) is volt és mikor a budai Felhévvízen fürdőtt, a vizet szegfűszeggel (cariofolo, u. o. 71., 92., 144.) tették illatossá, de az is megtörtént, hogy nem ment a hévvízbe, hanem haza hozatta a vizét. Fürdés után Gergely borbély mester (magister Gregorius barbetonsor), ki a fürdőben lakott, csinosította a királyt (u. o. 144.) 591. 1525. Olaszok. Johannes Maria Italus nagyszebeni fizikus 1525— 26-ban. Évi fizetése 150 frt; (minthogy abban az időben egy 100 dénáros forintért 125—150 font húst lehetett kapni, e fizetés igen tekintélyesnek mondható!). Arch. d. Vereins f. siebenb. Landesk., N. F., XX. — H. Herbert cikkében. 592. 1525. Mota Jakab, II. Lajos király orvosa. — „Eodem die Jacobo Mota phisico Regie Maiestatis, per Maiestatem suam ad oppidum Rach- kewy pro curacione Radicz Bossyth misso, pro expensis dati sunt fl. XX.“ (II. Lajos számadáskönyvében. M. T. T'., XXII. 116.) 593. 1525. Sylvester mester, II. Lajos király sebésze (cirurgicus). Gyakran említi a király számadáskönyve (M. T. T., XXII. 96., 133., 183., 1 Ugyanez a distichon volt Wirthnek görlicz-i (Szilézia) sírkövére vésve. V. ö. W., II. 209. 10*
