Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

142

Magyar orvostörténeti adattár

modo studendi seu legendi in medicina“ (föl. 29a.) többek közt fel dicséri a bécsi gyógyszerészeket, kik mindent „bene, docte et canonice praeparant,“ ellenben elővigyázatot ajánl a znaimi, pozsonyi, kremsi, budweisi, olmützi, prágai, brünni, gráci patikákkal szemben, mert ezek nincsenek oly gondos orvosi ellenőrzés alatt, mint a bécsiek. (V. ö. Schwarz, Gesch., 139.)

563. 1520. Gyógyszernevek. — Magyar növény- és gyógyszernevek az „Ortus sanitatis“ 1517. évi kiadásának nemzeti múzeumi példányában (Mat. Med., 32.). A bejegyzések az 1520—1530. közti időből valók. Hasonló bejegyzések a „Herbolarium“ 1491. évi vicenzai kiadásában (Nemz. Múz., Inc. c. a., 934.) szintén a 16. századból. Ezek a magyar műszavak szám szerint is közeljárnak a Besztercei Szószedet és Toldy „Dorotenius“-a növényneveihez s nehány új változatot, új nevet is tartalmaznak. (V. ö. Ernyey József és Jakubovich Emil: Két természetrajzi szójegyzék. M. Ny.. XI. 1915. 37., 80., 131.)

564. 1520. Meleg fürdő (stuba, stuff a), Brassóban, melybe csöveken át vezetik a vizet a meleg forrásokból (Schwarz, 281., hol hasonló adatok találhatók az 1524., 1525., 1527., 1532., 1540. évekből is), vagy kazánokban (caldarium, caldar, ahenum) melegítik fel (u. o.) és forró kavicsokra (silices) öntött meleg vízzel fejlesztik a gőzt (u. o. 283.). Miután a fürdővendég eleget izzadott, beszappanozták, frottirozták s végül meleg vagy hideg vízzel (gyakran lúgos vízzel) leöntötték (u. o.).

565. 1520. Bordélyház Brassóban. — Kiadások a brassói bordély (lupanar) házjavításaira, részletezve a város számadáskönyveiben. (Quellen I. 227.)

566. 1520. Mesterborbély. Sebész. — Martonfalvai Imre deák írja a naplójában (1520—1530. között): „Nékem is jobb kezemet általlövék . . . halálos seb vala rajtam, közel két esztendeig gyógyítottak külömb-külömb mesterborbélyok, csak az isten tarta meg, hogy nem halék bele, sokat is költöttem gyógyulásomért,“ (Monum. Írók. XXXI. 135.)

567. 1520. Marcellus doctor brassói orvosról (1520—1526. között) lásd Quellen I. 268., 440., 500., 506, 519., 680., 693.

567/a. 1520. Pestis Kassán. — „Feria tertia ante Nativitatis Marie. Huc usque usque ad finem anni insticium (így; nyilván iuristicium = törvényszünet) fuit propter contagionem pestilentialem, quae tunc hic vige- hat.“ (PNG. másolata a kassai levéltárból.)

568. 1520. Dr. Bezdédi Miklóst, Losonczi Miklós orvosát (phisicus) Kassa városának tanácsa a város polgárai közé fölveszi. (Varjú—Iványi, II* 500.)

Bezdédin kívül más régi kassai orvosokról is van tudomásunk. 1493- ban Péter doktornak volt ott háza a főutcán. Bezdédi házát 1522-ben említik az iratok. 1524-ben Jakab doktor volt a város fizikusa. A hatósági orvosi intézmény azonban már régibb keletű, mert 1525-ben említik a néhai Péter doktort, mint városi fizikust, kiről csak annyit tudunk, hogy 1494-ben élt. 1533-ban három borbélyt és sebészmestert említenek, nevezetesen Márton mester és György mester fürdősöket, továbbá Konrád (Kunz) borbélymestert, kinek a város 5 forintot fizet a sebesültek gyógyításáért. 1506-ban Lénárd korábbi és Ruprecht akkori bader nevét emlegetik. A 16. században a borbélysebészeknek már külön céhük volt. 1557-ben bástya is van gondozásukra és őrizetükre bízva. 1587-ben a borbély-céh panasszal fordul a városi tanácshoz András „feldscheerer“ (tehát katonai sebész) ellen, mert műhelye fölé három réztányért és a király címerét merte kiakasztani, pedig nem volt a céh tagja. 1636-ban Schott János kassai fürdős és sebész