Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
126 Magyar orvostörténeti adattár tett. De nem vehető ki, vájjon helyben lakott-e az orvos, avagy a szomszéd bányavárosok valamelyikében. Valószínűbb az utóbbi feltevés, különben ott találnók nevét a város előkelőségei között. Igazolja e feltevést egy későbbi körülmény is, amikor Körmöcbányáról kellett orvost hozni. Az első orvos nevével 1532-ben találkozunk, egy bizonyos Faber Jánoséval, aki a lakosságot az akkortájt pusztító járványban gondozta, amiért a tanács 10 frtot küld neki tiszteletdíjul.1 2 Hová való orvos volt Faber, ismeretlen, de nem lehetetlen az sem, hogy éppen Besztercebányán vagy más bányavárosban lakott. Annyi tény, hogy a lakosság, sőt maga az egész környék a század negyvenes éveiben orvos dolgában rosszul állott s hogy nagy veszély idején az előkelők és gazdagok, kénytelenek voltak messziről orvost hozatni. Így írja ezt Pucbaim Farkas, zólyomi kapitány, a körmö- ciekhez 1547. október 29-én intézett levelében, amelyben értésükre adja, hogy a kiküldött kamarai biztosokkal megegyezett abban, hogy miután a bányavidéken gyakran vannak pusztító betegségek, tartson itt a bányavárosokban a kamara is orvost, nehogy Krakóba vagy Bécsbe kellessen orvosi segély után járni. Felszólítja egyúttal a városokat, hogy járuljanak ők is az orvosi állás megszervezéséhez, amelyre Enzianer Tamást ajánlja, akinek gyógytára is van.2 Az ügy rendezése azonban nem a városokon múlt, hanem a kamarán, amely az orvos díjazásának a kérdésében még 1548-ban sem döntött. Kunritz Kristóf ezért újra az alsóausztriai kamarához fordult s nemcsak az orvosi állás szervezését, hanem az összes bányászati tisztviselők fizetésének az emelését is kérelmezte, minthogy ezek a régi díjazás mellett tovább szolgálni nem akarnak. 1549-ben már volt Besztercebányának állandó orvosa, akinek, úgy látszik, gyógyszertára is volt. 1558-ban bizonyos Bodor Ulricas bírta ezen állást, aki után Chryses Bertalan3 következett 1566-ban. Minthogy külföldről tette meg az utat ide, költözködési költségeinek fedezésére 20 frtot utalványozott neki a város. Valószínű, hogy Chryses már csak városi orvos volt, a kamarai orvos pedig Selmecen lakott. A város évi 50 írttal díjazza, tehát éppen még egyszer annyival, mint előbb a kamarai orvost. Szorult anyagi helyzetére való tekintettel a város mindjárt az első évben be is akarta az állást szüntetni. Bizonyára ez lehetett az ok, hogy Chryses orvosi működése nem sokáig tartott a városban s a lakosság egy időre megint csak orvos nélkül maradt. Egyszer-másszor vándororvos jelenik meg a városban, de ez is tovább megy, ha betege nem akadt.4 Chryses innét Selmecre ment s ott folytatott orvosi gyakorlatot. Utána bizonyos Stonmacher György („von Stargart“) tartózkodott a városban, ki talán azonos azzal az orvossal, akinek mint jeles szemorvosnak a híre alsó-lendvai Bánffy Lászlóhoz is elju1 Docter Johanni Faber, das er in dem Sterben bei gemeiner Stat mitleiden getragen verert fl. 10. 1532. évi Számadások. Megjegyzendő, hogy a legközelebbi időben 1529-ben volt járvány. Meglehet, hogy a város ezzel csak régi tartozását akarta leróni. 2 Egy Enzianer a német hadseregnél teljesített szolgálatot, amennyiben 1545. jún. 12-én engedélyt kap, hogy a Dunán gyógyszereket szállíthasson le a katonaság számára: Herrn Johann Enzianer Erzeney doctor is von der Niederosterreichischen Camerain passbrief auf ainen Stübich ongewerlih drey Ember grosz darinnen der dem Khriegsvolkh in hungern allerlay Apothekeray vnd Erzennay auf dem Was- serstromb hinab gefuart hat gefertigt worden. (Orsz. levéltár, Gedenkbuch vol. 57. fol. 876.) Valószínű, hogy a különböző keresztnév alatt csak egy személy értendő. 3 Helyesebben Chrysaeus; 1. az 1582. évszám alatt. (MKGy.) 4 1578-ban Thenius János Boroszlóból tartózkodik itt; a város 10 frt tiszteletdíjat ad neki s kifizeti vendéglői számláját.
