Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

Magyar orvostörténeti adattár

101

király levelei, II. 368., hol a közlő megjegyzi, hogy „ezen püspökről emlékeink hallgatnak“, pedig már Weszpr., IV. 4. megállapította kilétét.)

395. 1476 körül. Gyógyszerész? — Katalin nemes úrnőről, István budai „apothekarius“ özvegyéről, szó van Nyírkállai Tamás formula-gyűjteményében: Kovachich, 331.

396. 1477. Heydentrich János orvosdoktor, Ernust János szlavón bán végrendeleti végrehajtója. (Ernust 4700 aranyforintot adott át Engelhard gyógyszerésznek különféle alapítványokra, mely összegből János mesternek 70 frt jut.) Wertner, Száz., 1893., 607.

Az „Ernust“ valószínűleg téves olvasás „Ernestus“ (Ernő) helyett; v. ö. az 1481. évszám alatti adattal.

397. 1477 körül. Váltóláz ellen Mátyás király seregében a katonák ecetes vízbe áztatott fekete borsot kaptak (W., II. 63.) Ez a kezelésmód még Weszprémi idejében (s valószínűleg ma is) megvan népünknél.

398. 1478. Olasz sebész. — Alfonz calabriai herceg egy urbinói származású sebészmestert: Dominicus de Propheta-t, küld ajánlásával Mátyás királyhoz. (Mátyáskori Diplom. Emlékek, II. 367.)

399. 1479. Pestis. Mátyás király „bujdosása“. — „Nagy mirigy-halál vala egész Magyar Országba“, ezért is Mátyás király „bújdosik vala az erdőkbe és a kies vizek mellett; Beátrix Királyné Aszszonyt pedig Kassa felé botsátá vala“. (Keltái: Magyar krónika [1789-i kiad.]/ 173.) Keltái adatát megerősíti Mátyás királynak Sixtus pápához intézett (1480 dec. 14. kelt) levele, hol a következőket írja: „convocatis ut raptim poteram, meis, non ex domo mea (nam ob metum pestis, que usque modo in toto regno meo grassatur, domo aberam), sed ex silvis, in quas me receperam, subitam profectionem paraveram, ad liberandas Christianorum captivorum animas, si Tureos consequi potuissem“. (Monum., I. oszt., Okmánytárak, 40. kötet, 53.) Bonfini (IV. 5.) is így. A pestis már 1478-ban is dúlt (v. ö. Linzb., I. 124.)

400.1479. Adlmann Erasmus, pozsonyi orvos. Végrendeletét közli F., 18.

401. 1480. Pestis. — a) Újra nagy pestis pusztít Magyarországon (Bonfini, IV. 6.), mely Bécsújhely ostroma alkalmával is megtizedeli a magyar tábort (u. o. IV. 8.). V. ö. Linzb., I. 125. — b) „Pestis ingens grassatur per totam terram Barcensem“. (Schwandtner, I. 887.; Quellen, IV. 4. és 52.)

402. 1480. Astrologia medica. — „Prognostico del dottore Arquati fatto nel 1480 al re d’Ungheria“. (A római Corsini-könyvtárban. M. Tört. Tár IV. 1857., 240.) Hogy ki volt ezen dr. Arquati, ki Mátyás király számára ezt a prognosticont írta, arról nem tudok közelebbit mondani, de valószínűleg annak a dr. Arquato Antal ferrarai orvosnak az őse, ki a 16. század közepén élt és sokat foglalkozott a csillagászattal. (V. ö. Hirsch: Biogr. Lex., I. 1884., 206.) Korbuly György szíves közvetítésével Castiglioni dr. trieszti orvostörténész tanártól a következő értesítést kapom: „Giovanni Arquato di Ferrara fu, secondo il De Renzi cultore dell’astrologia giudi- ziaria e lo stesso autore cita a pag. 315 del II. volume del suo libro il „Pro- nostico divino fatto nell’anno 1480 al serenissimo re d'Ungheria, delle cose ehe succederanno fra Turcbi e Cristiani per tutto 1’anno 1538“. Talán a ferrarai könyvtár révén többet is ki lehetne róla deríteni.

403. 1480. Dollhopf (Tolhopf) János, Mátyás király udvari csillagásza, kiről a MOE I. 350. jegyzetében emlékeztem meg, Sudhoffnak ott idézett munkája szerint latinosán Janus Tolophus-nak is nevezte magát.