Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 99 aber einen kleinen Ort Fiume zwischen Pordenone und San Vito am Tagliamento, also zwischen Venedig und Udine, der vielleicht gemeint sein könnte. In einer in den 80-er Jahren des 15. Jahrhunderts erschienenen italienischen Ausgabe seines Kinderbüchleins wird der Verfasser geradezu als aus „Fiume“ gebürtig bezeichnet („da Fiume“, nicht etwa „del Fiume“). Dass er als an einem der Wasserläufe bei Padua selbst geboren bezeichnet werden sollte, wie man von anderer Seite als Vermutung aufgestellt hat, sei es am Bacchiglione selbst oder einem anderen Flüsschen, möchte ich als durchaus unwahrscheinlich von der Hand weisen.“ 382. 1472. Vakok háza. — Dombrai Pál váradi prépost-kanonok azt a malmot, mely a városon kívül, a Kőrös mellett, a vakok telkén innen (cis predium cecorum) állt, a várad-velencei apácáknak engedi át. Ha Nagyváradon „vakok telke“ volt, akkor valószínű, hogy vakok háza is volt ottan, bár erre vonatkozó adatok nem találhatók Bunyitay munkájában. (A váradi püspökség története, II. 201., 202.) 383.1473. Kézirat.— „Incipit Liber Consiliorum Medicinalium illustrissimi Doctoris Medicinae Domini Bartholomaei de Montignano Physici peritissimi. Cod. M. S. in föl. min. Sunt centum consilia quorum Elenchus praemittitur. Accedit: Antidotarius secundum ordinem Alphabeti celeberrimi Medicinae Doctoris Bartholomaei de Montiniana ect. Subjungitur registrum super Antidotario M. Bar. de Montiniana. Consiliis subjungitur sequens conclusio: Cuncta haec Consilia in praesenti Libro conscripta sunt consumata per famosissimum Artium et Medicinae Doctorem Dominum et Magistrum Bartholomaeum de Montiniana alias de Montignana, ad laudem et salutem Christifidelium, incepta et finita per me Paulum Wenigel de Schrabunhawsis Anno Domini septuagesimo tertio, secundo die Mensis Aprilis, it est 1473.“ (Selmecbánya levéltárában, Kovachich följegyzése szerint. L. Magyar Könyvszemle 1888., 163.) Montag nana Bertalanról 1. még W., IV. 9. (Janus Pannonius epita- phiuma.) 384. 1473. Gyógyszerészet Kassán. — Ebben az évben Bertalan nevií gyógyszerész (Bartholomaeus apothecarius) polgárjogot nyer Kassán. 1562-ben már mint testület szerepelnek az ottani gyógyszerészek, kiknek további viszonyairól, történetükről stb. lásd: Abaúj, 224. 385. 1474. Aquilejai Angelo. — Mátyás király az ő házi orvosának, a „venerabilis et egregius“ aquilejai Angelo mesternek, a zalavári apátság kormányzójának, két (erre az apátságra vonatkozó) okiratát átírja. (Wert- ner, Száz. 1893. 607.) 386. 1474. Pestis. — Szilágyi Erzsébet a pestis miatt elszegényedett szászi, beregi és munkácsi jobbágyainak a földesúri adó (census) megfizetésére haladékot ad. (Levéltári Közlemények, V. évf., 1927. 71.) 387. 1475. Pestis Horvátországban. — Mátyás király egyik oklevelében van róla szó (Tkalcic, II. 367.), még pedig mint szakadatlan, meg nem szűnő járványról (assidua pestis), mely kétségkívül átcsapott Magyar- ország dunántúli részeire is. 388. 1475. Leprosorium („domus pauperum leprosorum“) Nagyszebenben. A 15. század előtt nincs írásos nyoma annak, hogy Erdélyben leproso- riumok lettek volna; valószínűleg azért, mert az erdélyi városok még nem voltak oly népesek, mint a nyugoteurópaiak s a leprások száma is jelentéktelenebb volt. A szebeni leprosorium 1527-ben még állott, de 1541-ben 7*
