Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 97 ságával és könyveivel Bártfára. (Iványi B.: Bártfa város levéltára, 1910., 247.) — b) (Lőcsén). Lőcse város tanácsának levele 1466. szept. 22-ről Bártfa város tanácsához, melyben tudatja, hogy Írtak Kováts István harmincad- ispánnak „das her in eigener person czu uns geruch czu kommen, und unser armut und wusterung beschawen wy wir in den negstvergangenen Krigen durch dy feinde vertorben synt, und iczunder vil gutter leuthe pey uns apgestorben sint“ stb. (Kétségkívül pestisről van szó!) Iványi, u. o. 251. — c) Kapisztrán munkája: „De pestilencia et medicis. Queritur an tempore pestis licet curatis plebem deserere aeris temperiem fugiendo stb. De Colonia 1466. (Egy lipcsei kéziratban; lásd Sudhoff: Arch., XIV. 1923., 168.) Kapisztránnak egyik pestisprédikációját („Tractatulus de medicis et medicinis, praesertim de clericis volentibus medicare“) részben már Senfeider (Gesch. d. Stadt Wien, 1904., 1064. old.) is ismertette és Sudhoff is megtalálta egy másik lipcsei kéziratban. 372. 1466. Stokpaur Tamás soproni seborvos (wundtarczt), városi tanácsos, zsidóbíró és felesége Borbála a soproni szt. Mihály templom szt. Rupprecht oltára alapítványából 12 és fél font dénárt vesznek kölcsön. (A német irat teljes szövegét közli Házi Tört. I. [5.] 249.; de ezenkívül még a következő években is többször van szó erről a sebészről; u. o. 274. 291., 300., 311., 328. 1.) 372/a. 1466. Fürdősök. — Miklós nevű kassai fürdős házat vesz a Malom-utcában. A ház jövedelméből évente 2 forintot kellett adnia a szt. Erzsébet-egyházban levő szt. Márton-oltárra. (PNG.) 373. 1467. A johanniták pesti szt. Miklósról nevezett ispotályát, az első pesti kórházat, mely a Károly kaszárnya táján állott, említi a budai káptalan egyik irata. Ezen ispotályról nagyon keveset tudunk; megszűnésének idejéről sincs adatunk. (V. ö. Brüll, 29.) 374. 1467. Zsigmond, kassai sebész, 16 aranyforintot kap a Gruenperg- nél és Hradistznél megsebesültek kezeléséért. (Kemény: Kassa, 9.) 375. 1468. Pestis Horvátországban (Zágráb körül). Mátyás király említi egyik oklevelében, hogy „his preteritis temporibus“ pestisjárvány (plaga pestifera) volt ottan. (Tkalcic, II. 319.) 376. 1468 (?) Astrologia medica. — Regiomontanus (v. ö. MOE.) a csillagok állásából felismeri Mátyás király makacs betegségét s meggyógyítja őt. — Thuanus írja az ő Historia sui temporis c. munkájában (1621. évi frankfurti kiadás, lib. 90., pag. 176., EK. Ga. 476.), bogy Regiomontanus, minekutána Bessario bíbornokkal Olaszországba ment s a római és más ottani könyvtárakat végigtanulmányozta, azután Ferrarát és Velencét is útba ejtve, végül visszatért Bécsbe, onnan Mátyás király magához hívatta, kinek „egregiam non solum in his artibus, sed etiam fidam in valetudine eius conservanda operam navavit. Nam cum gravi morbo Rex premeretur, medicis incognito, quippe qui nullam eius in humoribus depravatis causam deprehenderent, tantum mirificum languorem cordis in aegroto, ex qua causa incertum, animadverterent, Regiomontanus propter eclipsis, quae vitae Regis perniciem interminabatur, hanc vitalis facultatis imbecillitatem contingere affirmavit, frustraque in humoribus morbi causam quaeri, tantum cordis vireis (így! vires helyett) rebus suauibus fouendas, nec multo post Rex haud aliis remediis curatus, convaluit et Joannem honorario ducentorum ducatorum annuo muneravit. Postea No- rimbergam se contulit“ stb. Magyary-Kossa: Magyar orvosi emlékek. III. 7
