Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

Magyar orvostörténeti adattár

95

(Az oklevelet már 1778-ban teljes szövegében közzétette Wagner, III. 56., ki 13 lapon át tárgyalja Stock viselt dolgait, peres ügyeit. Szerinte 1464-ben balt meg és Óbudán temették el. Ruháit, könyveit stb.-t a budai szt. Klára- szűzeknek hagyományozta.)

357. 1458. Bártfai fürdő. — Bártfa városának ez évben a városi fürdőből (balneum civitatis) 10 forint, a borbélymestertől (tonsor) 4 frt volt a bevétele. (Iványi, 166.)

358. 1458. Fiilöp pesti orvos. (Neve említve van Albert hatvani prépost végrendeletében: Száz., 1871., 622.)

359. 1459. és köv. Sörivás. Bártfai sör. — A bártfai sörnek már a 15. században igen jó híre volt az egész országban. A királyi asztalnokmester, mikor 1464-ben a törökök ellen indulnak, márciusi sört, cervisia marcia- lis-1, kér a bártfaiaktól. 1476-ban Mátyás király lakodalmára szintén sört szállítanak a bártfaiak. 1488-ban a sörért bort küldenek nekik stb. (V. ö. iványi, 175., 180., 235., 302., 389., 461.)

360. 1459. Mátyás király felhatalmazza Zsaskovszky János mestert, orvos-baccalaureust, zsolnai lakost („fidelis moster venerabilis Johannes Zaskowsky de Silina arcium liberalium magister et facultatis medicine baccalarius“), hogy V. László királynak Sztankó körmöcbányai kereskedőnek adott kiváltságai megerősítését eszközölje ki. (Gazdaságtört. Szemle,

1898., 199.)

361. 1461. Ispotály Segesvárott. Történetét, viszontagságait, vagyonát és jövedelmeit hosszasabban tárgyalja Müller: Hosp., 30—38., 45. és köv.

362. 1461. Pestis pusztít, különösen Budán. (Lauschmann, 15., Timon Epitome chronologicája után.) Talán sajtóhiba 1441. helyett?

363. 1462. idán. Leprosorium. — Erzsébet, Konrád kőfaragó leánya, egy malom hatodrészét hagyományozza a brassói leprosoriumnak. (Müller: Hosp., 22.)

364. 1462. Palicsfürdő. — Palicsot (ha nem is a fürdőt, hanem a pusztát) már ez évben említik Bajmok, Csantavér stb. falvakkal Palij néven, melyet Mátyás király sok mással együtt anyjának adományozott. A tóra magára vonatkozó első adatok csak a 17. század végéről valók. Marsigli 1690. évi térképe az alsó Duna—Tisza közében egy Palus Piligo-t említ, mi alatt a mai Palics értendő. (Bács-Bodrogh vm. monográfiája, 1909., I. 194.) Szavojai Jenő serege is (1697. szept. 28.) a „nagy Pality-tónál“ ütötte fel táborát. A török defterek (adólajstromok) 1580—82-ben egy a szabadkai kerületbe tartozó Pálegyházát említenek; ebből a névből eredeti a szlávos Polity, épúgy, mint a szomszédos Vörösegyházból Verusity. (Iványi: Szab., IT 139.)

365.1462. Kézirat. — Aranyosi Gellértfi János kódexében (1462—73. közti időből) nehány (latin) orvosi értekezés („Tractatulus de custodia quinque sensuum“ stb.). Talán a legrégibb orvosi emlékünk, mely magyar szerzőtől való. Ismerteti Csontosi (M. Könyvszemle, IV. 71.)

365/a. 1464. Ispotály Kassán. — A Mátyás király koronázása alkalmával Székesfehérvárt összegyűlt érsekek és püspökök a szt. Lélekről nevezett kassai ispotály templomának búcsút engedélyeznek s evvel ezen egyház anyagi helyzetét megjavítják. Az oklevél eredetije a Nemz. Múzeum levéltárában. (PNG.)

366. 1464. körül. Erdélyi Miklós, (Nicolaus de Dacia), jeles csillagászszerzetes, ki orvosi képzettséggel is bírt. Lásd róla: W., I. 31. és II. 179., hol Weszprémi hosszú sorát említi azoknak a régi magyar papoknak, kik