Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
86 Magyar orvostörténeti adattár utcákat tisztán tartják. 1436-ban a szemetes (sehewfler, mistlader, qui forum mundaverunt) 11 dénárt kap. Ugyancsak Bártfán már 1426 óta fizetnek a város kútjának tisztításáért, de ugyanezen év óta a vízvezeték javításáért is adnak ki összegeket. A csatornák tisztításáért és új csatornák építéséért már a 15. század eleje óta szerepelnek kiadások. Sőt a 15. század elején van már Bártfán kutyapecér (occisor canum, littor canum), ki a kutyákat irtja, az elhullott állatokat s egyéb hulladékokat eltakarítja. (Groszmann, 44—46., 20.) 304. 1432. Ispotály Budán. — „Quandam domum... in vicinitatibus domorum hospitalis beate Elisabet ultra fluvium danobii circa calidas aquas inferiores ex opposito iacentis“ stb. (Hazai Okmánytár, I. 329., 358.) 305. 1433. Budai szent Erzsébet ispotály. — A pápa jóváhagyja Zsig- mond királynak azt a rendelkezését, hogy a (Zs. alapította) ú. n. Sárkányrend tagjai évenkint öt magyari arany-forintot fizessenek a buda-felhévizi Szt. Erzsébet ispotály számára (Száz., 1926., 707.). 306. 1433. Mihály mester, doctor artis medicinae és zágrábi kanonokról szó van egy Palóczi Máté iudex curia által Budán 1433. november 11-én kiállított és Tkalcic, II. 79. in extenso közölt okiratban. E Mihály mesterről 1. még u. o. a 157. oldalon (Báthory István iudex curiae-nek a csázmai káptalanhoz intézett rendeletében) és W., II. 133. (1422-ből való adat), továbbá Békefi Kápt., 339. 307. 1434. Bordélyházak Pozsonyban. — Ez évtől egészen 1543-ig frauenhaus, frauenhof és weissenburg néven szerepel a pozsonyvárosi számadáskönyvekben a bordélyház, mely a külváros végén feküdt, városi tulajdon volt, eleinte csak fából építve s a szomszédos házaktól sövényfallal elválasztva. A város rendezte be s látta el minden szükségessel. A ház gazdája (frauenwirth) vagy gazdasszonya hetenként fizette bérét (erről részletesebben lásd Ortvay, II. [3.] 125.), melyből a hóhért fizették, ki a bordély után hetenkint 60 dénárt kapott. 308. 1434. Konrád (Everardus fia) doctor in medicis (!). Borbála császárné és királyné orvosa, egri, regensburgi és boroszlói kanonok. (Monum. Vespr., III. 99.) „ 309. 1435. Oculisták. Lithotomusok. Fridericus de Neremberg. — Erről a (valószínűleg Magyarországon is járt) sérv- és kőmetszőről a következő érdekes adatokat szolgáltatja Tkalcic nagybecsű munkája (VI. 227.): ,.Item jurati adjudicaverunt sic inter magistrum Fridericum medicum filium Friderici de Neremberg et inter Ambrosium filium Clementis institoris et Kussam mulierem matrem ipsius Ambrosii, ut ipse Fridericus medicus debet oculos prefati Ambrosii, quos incisit pro medicacione et remelioracione ipsorum oculorum, debet bono modo curare et medicare quousque sanus fuerit, sicut promisit facere coram nobis fidedignis viris, qui si fecit, bene quidem, alioquin autem idem Fridericus medicus (h)omagium ipsius Ambrosii seu necem eidem Ambrosio juxta consvetudinem civitatis debet persolvere; interim autem quousque ipse Fridericus medicus medicabit ipsum Ambrosium, debet idem Fridericus in propriis expensis sub custodia et conservacione dicte Kusse mulieris matris ipsius Ambrosii stare et manere; de aliis autem infirmis quos non incisit, sed phisicali medicina ab intra curare incepit, debet eos usque ad finem bono modo medicare et precium suum pro quo cum ipsis convenit pro se recipere, si autem non poterit eos curare, extume pecunias quos ab ipsis recepit, eisdem restituere tenebitur. Ulique autem Iwani pueri
