Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Szent Margit asszony öve
Szent Margit asszony öve 5 a férj alsónadrágját, vagy pedig kígyónak a bőrét kötik szülés közben a derekukra. Hogy a férj ruhaneműit különös előszeretettel adják a szülőnőre, vagy pedig a szülőnő mellé az ágyba (mint a székelyeknél, Temesváry u. o. 55. old.), annak megvan a maga magyarázata. A primitiv népek felfogása szerint a gonosz szellemek, démonok folyton környékezik a szülőnő házatájékát, hogy a szülést megnehezítsék. Ezért gyakran találkozunk azzal a szokással, hogy a háznak minden ajtaját, ablakát jól elzárják, hogy a szülés-démonok be ne mehessenek, továbbá a szülőnő ágya körül fonalakat feszítenek ki, vagy pedig krétával húznak határokat. Nem ritkán erőszakkal kergetik ki a házból a démonokat: a férj és barátai nagy lármát csapnak, lövöldöznek, stb.; de azt is megteszik, hogy tévútra igyekeznek vezetni a gonosz szellemeket s valószínűleg ez a célja annak, hogy némely népnél a vajúdó asszonyt átviszik egy ismerősének a házába (a démonok megostromolják a szülőnő házát, hogy őt és gyermekét megrontsák, de már nem találják ott, legföljebb a férjet, ez pedig nem érdekli őket), vagy a ház körül valami félreeső, rejtettebb helyre viszik.5 * Annak, hogy a vajúdó asszony az ura ruháit veszi magára szülés közben, szintén az a célja, hogy ilyen módon a démonokat megcsalja.® A férj övének a megtermékenyítés szempontjából is lehet hatása. Ezt bizonyítja, többek közt, némely középausztráliai törzsnek az a különös szokása is, melyet a 8. ábra (Spencer és Gillen fényképe) tüntet fel. Az ausztráliai bennszülöttek azt tartják, hogy ez a gömbölyded kő a „gyermekek szellemeit“ tartalmazza. Ha a gyermektelen férj és feleség gyermekre vágynak, kimennek az erdőbe, leülnek a kő mellé, a férj ráköti az övét, s e szertartás közben bizonyos varázsigéket mondanak. A kígyóbőrnek, mint a szülést könnyítő cingulumnak viselése, úgy látszik, ősrégi eredetű és szerte az országban divatozik még ma is. Páríz Pápai, kinek orvosi munkái különben is tele vannak a régi magyar folklore babonás kezeléseivel, azt mondja egy helyen,7 hogy „A szülésnek tellyes ideje el-jövénis, sokat vajuszik néha egy illyen beteg és rettenetes fájdalmakat s kínos nyavalyákat szenved miatta. Vegyék azért a tyúknak epéjét (jobbnak tarttyák a fekete tyúkét) és kennyék-meg a köldökét véle; igen segíti, övedzék által kígyóbőrrel, mellyet le szokott vetkezni a kígyó.“ De már jóval előbb (1633-ban) azt írja egyik (Batthiányi Ferencné-hez in5 Az ugocsamegyei rutének és oláhok a harántfekvéses nőt felvonszolják az istálló padlására. Nem egyszer megesett már, hogy a nő ilyenkor leesett a létráról és súlyos sérüléseket szenvedett. (Temesváry i. m. 57. old.) ® V. ö. Ploss-Bartels: Das Weib in der Natur- und Völkerkunde. 1912. (II. 305.) 7 Pax Corporis (1701), 232. old. 8. kép.
