Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Syphilis-endémiák Magyarországon
68 Sypbilis-endemiák Magyarországon Nem sokkal későbbről (1512) való az esztergomi Missale nevezetes miséje a morbus gallicus ellen. Ne gondoljuk azonban, hogy ez magyar szeizemeny. jMajdnem szó szerint át van véve az 1509-ben Bécsben megjelent passaui misekönyvből (Missale secundum chorum Pataviensem). Közvetlenül ez előtt megjelent misekönyveinkben szó sincsen a morbus gallicusról. A passaui misekönyvnek legrégibb őse viszont (ítéletem szerint) a valenciai cathedrális 91. számú kódexe: egy missale, melynek egyik, 1466-ból való orációja („Pro generali pustularum et scabiei aegritudine“) Jób könyvének VII. fejezetéből (5. vers) vett antifonnal, így szól: „Deus, qui pro nobis Unigenitum Tuum toto corpore vulnerum dolore et tandem mortem pati voluisti, supplices Te rogamus: ut famuli Tui, quos in pustularum scabie ac membrorum doloribus mortales medici iuvare non possunt, unguento misericordiae Tuae liberentur.“8 Lesz még talán alkalmam arra, hogy a syphilis hazai történetére vonatkozó nagyszámú régi adataimat közzétegyem valahol. Itt csupán azt kívánom megjegyezni, hogy ezek az adatok feltűnő erősen felszaporodnak a 18. században s kivált annak második felében. Ebben az időben, különösen a Bánátban, a katonai határőr- vidéken és Erdélyben, főleg az oláhok közt, nagyon gyakori volt a syphilis, úgyhogy a helyi hatóságok és a helytartótanács nem egyszer szigorít rendelkezésekkel voltak kénytelenek gátat vetni e lues-endemiák továbbterjedésének. A helytartótanács 1754 május 28-án kelt rendelete meghagyja, hogy a hatóságok a feslett erkölcsű, csavargó női személyeket, kik a katonákat oly gyakran befertőzik és a szolgálatra képtelenné teszik, vagy sok esetben szökésre csábítják, illetőségük helyére toloncolják; hasonlóképen a fertőzött szolgálókat is. Ilyen értemű rendeleteket 1765-, 1767- és 1770-ben is bocsátottak ki (1. Linz- bauer Codexének II., III. 1—2. kötetében) s az utóbbi évnek 5304. számú rendelete különösen a pesti külvárosokban nagyon elszaporodott és hatósági igazolvány nélkül fajtalankodó nőszemélyek szigorúbb ellenőrzését parancsolja meg. A budai egyetem orvosi karának 1782 június 5-én kelt véleménye szintén azt mondja, hogy az ország különböző helyeiről érkező tudósítások értelmében a „misera plebs“ között nagyon elhatalmasodott a syphilis és bibliai lendülettel a következőleg folytatja: „Quis adeo pereg8 Pertegás (Jósé Rodrigo): El mai de bubas en Valencia a mediados del eiglo XV. (Anales del Centro de Cultura Valeneiana, I. (1928), 143—149. j .Cflktffacebtóiob [ptramoibú gaUícű.^mro. 3ferere mil?i one qm ad te damam tota oie: qt tu one <uauiöacmü rises t copíolusinmí fericordia otbus inuo> vcantibuste. p£.3nclina one au» /rem tuam τ ejraudímerqminops O cpaup Ium ego. hiatio. £υθ in te fperantíum ffoititudoraderto.ppíttüő í, jtercedente btőiob cű oíbu$ ífancttö mis íuocarionibue |nofirie:t>t fiait pofi vicém pefiimivanoitubfiacjello# píTuras t>upIícíap:o oíbue amífliö reddídifií:íta nobis mífericoidíam tuá largiter impartiaim iPer oominfi. E Xectío It'bn'BobíK ca. Return eficű quadam tue ten ifiénr filijteí:?fiare't ÍR V 2G. Mise (kezdete) a morbus gallicus ellen az 1512. évi esztergomi misekönyvben. (Nékám Lajos: A budapesti egyetem új klinikája stb. (1915.) c. munkájából, 11. 1.)
