Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Magyar monstrumok
40 Magyar monstrumok sokára rabló ütött tanyát az elhagyott remetelakban, kinek felesége a szent helyen gyermekágynak dőlt s az egész család rémületére két torzszülöttet hozott a világra. A rabló Isten kezét látta ebben, megbánta bűnös életmódját, jobbulást ígért és buzgó imában kérte Istent: adná vissza gyermekének az emberi ábrázatot. Az Ür meg is hallgatta könyörgését s egy éjjel megjelent előtte Szűz Mária s azt parancsolta neki, hogy mossa meg a torzszülötteket a közeli kútben. Ennek megtörténte után a monstrum rögtön emberi ábrázatot nyert. A megtért útonálló pedig vízmerés közben megpillantotta a kút alján heverő szobrot. A nép azután mindig tömegesen járta a csodatevő s gyógyhatású kutat. így lett Máriavölgye híres búcsújáró hellyé s ezért emelt a nagy király pálosmonostort a helyén. A monstrumokat — éppen azért, mert borzalmat keltettek a nép naiv lelkében — úgy politikai, mint egyházi szempontból alaposan kihasználták a nagy történelmi mozgalmak idején. A reformáció kezdetén egész sora jelent meg a német egylevelű nyomtatványoknak, melyeken a szerzetesek és a pápa szörnyszülöttek alakjában vannak lerajzolva s megfelelő versezetekkel jellemezve, et vice versa. 1620 augusztus 24-én, éppen azon a napon, mikor Bethlen Gábort Magyarország királyává választották, Gark szepességi faluban (félmérföldnyire Lőcséhez) egy ugyanolyan torz (egy craniopagus parasiticus) jött a világra, amilyenről már föntebb (20. kép) is megemlékeztem. Ez a magyarországi monstrum nagy nevezetességre tett szert s többféle metszetben és nyomtatott flugblatt-okban keringett Németországon. E szörnyszülöttnek is két egymásra nőtt feje volt, melyek közül a felső élettelen, az alsó élő volt és ezt meg is keresztelték. A 21. képen, melynek mása (Isselburg Péter egykorú nürnbergi flugblatt ja) Hol- länder-nek pár év előtt megjelent munkájában6 is megtalálható, nem egészen hűen van visszaadva a torz, mert a két fejnek a fejtetővel kellene érinkeznie, úgy mint azt az 20. képen felüntetett Home-féle monstrumnál látjuk. Bethlen Gábor udvari poétája és historikusa, Bocatius, akképen magyarázza ezt a monstrumot, hogy a felső (halott) fej a jezsuitákat s a katolikus főpapságot jelenti, az alsó (élő) fej pedig Bethlen Gábort, az új királyt. A felső fej, mely születés után tüstént meghalt és az alsó (élő) fej együtt azt jelenti, hogy a papság uralma, bár egy ideig tartott, Bethlennek királlyá választásával megszűnt. A bécsi magyarázat persze egészen másként hangzott: a gyermek Magyarországot jelképezi. Tagjai az ország- rendjei, feje pedig a király. A törzshöz nőtt, rendes, természetes fej jelképezi Ferdinándot, aki természetes jogon, örökösödés és törvényes választás által lett Magyarország királyává. A másik természetellenes szörnyfej pedig, amely a természetes és rendes fej felett nőtt, jelképezi Bethlen Gábort, a törvénytelen és szörny-királyt, aki magát erővel a törvényes és született király fölibe tolta. Az pedig, hogy ez a fej tüstént meghalt, még a keresztelés előtt, jelenti, hogy Bethlen Gábor — aki a törökökkel való szövetség révén pogányságba süllyedt — tönkre fog menni még a megkeresztelt fej által jelképezett keresztény király életében, akit Isten a szörny felett diadalra segít. Ugyanebben az 1620. esztendőben egy másik magyarországi (állati) monstrum is nagy nevezetességre tett szert. Erről is maradt egy német flugblatt7 (22. kép), melyen egy háromtestű, de egyfejű birkának a torza 6 E. Holländer: Wunder, Wundergeburt u. Wundergestalt. (Stuttgart, Enke, 1921.) Apponyi nem ismeri ezt az egylevelű nürnbergi nyomtatványt. 7 Ez szintén hiányzik Apponyi munkájából.
