Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
Eégi magyar betegségnevek 311 Szivmátra, -mádra, -nádra: 1. Hysteria. A szünádra (hysterica passio) és hipokondria alkalmatlanságai ellen a hideg víznek bőv itala legjobb oltalom- orvosság (Diószegi, 116.). Szünádrás: hysterica (u. o. 146.). Y. ö. Mádra. 2. Lidércnyomás, alpdrücken. (L. Katona L. értekezését: Ungar. Kevue, X., 870.; Ethnographia III., 68. és Nyr. XIX., 481..) *Szívnyilamlás: dolor praecordialis? Keresd az cziprusnak veragiat s edgy ed (!) eget borban, tölcz egy üvegh- ben, ted ki az melegre..,, ott is mikor az szivére nilamlik ad inna. (1672; Fekete Imre Elenchusa, 256 .lap. N. Múz. levélt. Quart lat., 2194.) Szívreszketés: palpitatio cordis. (Ve- szelszki, 192.) *Szív-rettegés: szívdobogás? Szív rettegésről: a tölgy fa gyöngy levelét s magját törjék öszve, borban vagy etzet- ben adgyák innya (Házi Orv. 127.). Szopornyica: lásd Szaparnyica. *Szökés: lásd Pokol szökés. A nép ma is használja „pÖrsenés, pattanás" értelmében. (V. ö. TSz.) PP.-nál mérges szökés: mitfresser; mirigy-szökés: nyirok- mirigy-daganat (pestises betegeken). mSzömőcsén, szömöcsény, szömöcséng: verruca; gr. Esterházy Ferenc jegyzeteiben (17. sz. végéről vagy a 18. sz. elejéről). „Valamint te kiszáradsz: azon emberen is az szömőcsények kiszáradjanak!“ (Századok, 1883., 364. lap.) Szörnő- csen ellen (u. o.) Miskoltzy (1742.) a condylomát nevezi szömöcséng-nek. Szömörgözés. A vén asszonyok az or- czájokat ha vizével (a borjúfül nevű növénynek: hieraclum) mossák, az agg szint és a szömörgözést el veszi (Orv. K. 132.). A NySz.-ban is megvan szö- rnörközés alakjában, „verrucá“-ra magyarázva. Azt hiszem, hogy általában annyit jelentett, mint ripacsossága, érdessége a bőrnek. (V. ö. szemergős, TSz.) * Szőr féreg. A NySz. azt mondja, hogy „crino, comedo" (mitesser) a jelentése s ez valóban egyezik azzal, ami az Ebag címszó alatt olvasható. Hogy azonban más értelme is volt, bizonyítja az Orv. K. (45. old.) , következő helye: Szőrféregriil: A meszet, viaszát, erős eczetet timporáld öszve és kösd a sebre, meggyógyul. Továbbá Tud. Akad. (M. Cod., kis 8-rét, 10. sz., 2. old.): „Szőr feregh ellen: Vegied az fenio maghot [--.juniperus] es törd özvö jól szalanna kÖuerivel es főzd megh erossen... es kösd az sebre az hol az szőr feregh vagion, mentül heuebben" [= hévebben] stb. Egy magyarországi német kéziratban (Orvost. 4-rét, 18. sz., 79. old., a 17. sz. végéről vagy a 18 elejéről) azt olvastam: „Thraconica:5 Zehrwürmer in cute". A szőrféreg szó különben teljesen egyezik a német haarwurm-mai, mely egy régi német írás szerint „sich in die Därmer legt, auch in die Lung und Leber kommen, dass der Mensch aus- und abdorret an seinem ganzen Leib und sterben muss“, — egészen úgy, mint a magyar szőrféreg, melynek sokféle jelentéséről 1. Nyr. XVII., 559. (V. ö. Féreg.) Tagok elesése: paresis, paralysis. Taga el-esteket használatos ez torma leveleiből készült fördőben föröszteni. (Csapó: Füv. K. 277.) *Taknyos: takonykóros (ló). (Patik. Luk. 67.) Taknyos daganat: oedema. (Enyedi, 176.) Taknyosság: takonykor (Bohlwes 1814. kiad., 78.). *Takony: malleus humidus, takonykor. A takony ollyan betegség, mellynél a lónak az orrán mind-úntalan egy bizonyos gennyetség folyik (Patik. Luk. 66.). *Tálé: tályog, kelevény. „Talera való imatsag. Anno 1656. Feier tale, kik tale, sederges tale, piros tale, zőt tale, kan tale, czus tale, hetvenhét fele tale, ias fiias tale, folo tale, minden fele tale, hetvenhét fele faidalom adgyon lap fának, lapfa adgyon szelemennek“ stb. Ezen érdekes ráolvasásban a Tálé mintegy személyesítve szerepel, úgy mint mithologiánk emlékeiben a Fene, a Mirigy, a Csúz stb. (Ipolyi: Száz. 1872.. 116.) A „hetvenhétféle“ tálé analógiáját gyakran megtaláljuk külföldi ráolvasásokban is, így pl. egy régi németországi ráolvasásban (1. G. Lammert: Volksmedizin u. medizin. Aberglaube in Bayern, Würzburg, 1869., 267.) hetvenhétféle csúzról van szó, éppúgy, mint Bornemisza nevezetes ráolvasásaiban (1. Füstcsúz). Tályog: lásd Hideg t., Kancur t., Vértályog. *Támadás, tüzes támadás: helybeli gyulladás, kelés. Inflammáticról, vagy tüzes támadásról. (Házi Orv. 67.) *Taplós fekély: ulcus fungosum, gü- mőkóros fekély, („az a fekély, a melly- ben taplós hús nő.“). Eácz: Borb. 257. *Taplós hús: vadhús. Eácz: Borb. 257. *Tárgy, tárágy. Lóbetegség neve, mely az 1516—1518. közti időből való ú. n. Sze- lestey-féle ráolvasásban (MNy., 1917. 272.) fordul elő. A nyelvemlék (66. ábra) szó- szerint következőleg hangzik: „Contra Tharghy Equor(um) dicant(ur) hec v(er)ba trib(us) vicib(us) fi(mi) 5 Ez valószínűleg dracontica (— comedones) akar lenni.
