Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
308 Régi magyar betegségnevek tem volt rajtam... számtalan törött vér és sárvíz jött ki“. [Batthyány Boldi- zsárné 1569-iki leveléből.] Az kinek testeben meghgiogiult seb hellyerűl sááruíz jön ki. [Akad. kéziratt. M. cod. Kis. 8-rét, 10. szám, „Gyógyszerek“, 13. old., XVII. száz.] V. ö. TSz. *Sennyedék: scabies, rüh. Bizony engem az senyedék annyira meggyötrő stb. (1556; Xád. Lev. 15.) A betegség további leírásából kiderül, hogy Nádasdy Tamás riihös volt s a XySz. adatai közt is több olyan van, mely a „senyedéket“ viszketegséggel járó bajnak mondja. Ennélfogva a NySz. „geschwür“-értelme- zése mellé még az is odateendő, hogy; „krätze“. Csorba (Hygiastika, 39.) szintén sennyedéknek nevezi a rühöt. V. ö. Sinnyedék. *Sérés, Sérhés, Sérvés, Sérülés: 1. Hernia, sérv. Az bél és (has)hártya séréso ered az igen s mód nélkül-való erőltetésből (Misk: Man. 125. s még számos más helyen). Minden sérhés munkamivi okból származik, azért a sérhültek semmi igen megerőltető testi foglalatosságba ne avatkozzanak. (Horvát, 235.; u. i. sérvés-nek is írja.) Lásd továbbá Csapó: Füv. Kert 19. és Misk. 124. („sérülés“). Kadara felől azt írhatom Ngodnak: azelőtt hogy nála voltam, akkoron a sérülésről vala betegsége és nyavalyája (1562; Zemchej Orsolya levele Nádasdy Tamásnéhoz. Orsz. Levéltár; Nádasdy lev.) 2. Az gyermököt sok asszony embörökkel láttattam meg halála után. Kik azt mondották, hogy sérvés miatt holt meg, kik esmeg, jelesben szentmiklósiak, hogy a mastani időben az gyermökök mind azonképpen halnak meg... Halála után az gyer- möknek tompora, háta teljességgel mind elkékült vala: innen itéltök, hogy sérvés miatt lett volna halála. (1554; Pe- lerdi Adám deák levele Nádasdy Tamásnéhoz. Orsz. Levéltár; Nádasdy lev.) Lépdaganat? (V. ö. TSz. és MNy. VI., 465.) Mindezen példák azt is bizonyítják, hogy a MNy. 1916. évf. 182. old. említett sernes-1 nem sernesnek, hanem sérvésnek kell olvasni. Serke, Serte, Serteldb: ekzema coronae, a párta bőrének gyulladása (lónál). Rohlwes, 1814. kiad., 43.; Lencsés: Ezermester, utolsó füzet 126. Serte, Serteldb: lásd Serke. Sertepállds (sertésbetegség): ekzema? (Rohlwes, 1814. kiad., 171.) *Sérülés: lásd Sérés. Sérvés: lásd Sérés. *Sikbélü: „hasa-folyásos, hig-hasu, lientericus“ (PPB.). Lienteria: ha hasmenés alkalmával emésztetlen béltartalom is távozik. * Sikolt ó hurut: pertussis, szamár hurut. (Domby, 363.) *Sindevész nyavalya: morbus chronicus. (Nyúlás, 23.) Sinnyedék, sinnyedékes: sennyedék. Ha... a fő meg kenetik [véle], a pokol sinnyedeg (rüh) tölle meg gyógyul. (A. Csere: Enc. 240.) Hog ő sinniedékes varát le vakarnáia (Mel: Jób 56.; NySz.) Na ama n vala ·.. rut, sinnyedékes, varas (Mel. Sám. 381; NySz.). V. ö. Sennyedék. Sip. Révai Miklós nevezte így a mai sipolyt, fistulát. (Török: Hazánk, I. 363.) Skdrldtos hideg: vÖrheny. (Rácz Sá muel használta először.) Sóban van: beteg. (A sóval való megrontással függ össze. Régi boszorkány- pöreinkben többször előfordul s a nép ma is használja néhol.) Bővebb magyarázatát lásd Kertész Manó: Szokásmondások, 82. *Sós nedvesség: ? Sós nedvesség ellen (1564?; Gyógy. 1880., 108.) Sömör: lásd Vadsömör. *Sömörög: herpes sömör. A sömörög- ls mind rútittya, s mind pedig viszketésével nyughatátlankodtattya a testet (PP. Pax, 304; továbbá Perlici: Med. paup. 27.). Megjegyzendő, hogy népünk manapság s kétségkívül régen is nemcsak a sömört, hanem más ehhez hasonló bőrbajokat is s.-nek nevez. Srint, Strint. Paterson Hain eperjesi orvos írja a 17. sz. második felében, hogy a magyarok közt különösen két betegség gyakori: az egyik a csömör, a másik pedig a strint, „quem semper in ore habent et omnem vel in ore, vel in gutture vel ano tumorem vel inflammationem srint appellant, interim istius etymi rationen ipsi reddere non valent“ (Miscell. cur. medico-phys., Annus II., Francot'. 1688., 55.). Sajtóhiba süly helyett (lásd: Ernyey, MNy. IV., 41.), mely még száz év múlva is speciális magyar betegségként szerepel a német orvosi nyelvben. („Die Srint ist eine in Ungarn sehr gemeine Krankheit, die in einer Entzündung und Geschwulst bestehet, welche entweder in dem Mund, oder Hals, oder auch an dem Hinterleib sind“, mondja az 1755-iki német Ónomat olo gia medica completa.) *Süly: 1. Haemorrhois, aranyér. Süliül való orvossagh: kinek az alfelében süöl vagion, keressen az naranch heyath stb. (16. száz., Ethnographia, XI.. 271.). Igen sokszor e nyavalyában ditsérete- sen használt az ér-vágás ... ha vagy a süly a férfiban, vagy a hószám az asz- szonyban nem foly (PP. Pax, 111.). A véghurkában való sülyről (u. o. 161). Ha az alfelén való sülyös erek (hae-
