Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
306 Régi magyar betegségnevek rohad és egészlen elesik. (Misk. Man, 229 ) *Orrban való süly: polypus nasi, orr- habarc. (PPB.) Öklelés, Ökleiét: pleuritis. Eökleles ellen, melliet Pleurisisnek hyak. (Madács, Házi apatékájában, 1608; W. III. 232. szerint idézve.) Oldalfájás, pleuritis, az az; ökleiét ellen. (Házi orv. 96.) *Patkókelés Patkó-törés, Patkó-törött daganat: ellbogenbeule, stollbeule; a patkó nyomása következtében keletkezett gyulladásos daganat oly lovak könyökének bőrén, melyek tehén módjára s nem kinyújtott elülső lábakkal fekszenek; tojás daganat. Mellyeken idővel a patkó-törések . . . keletkeznek. (Tolnay: Sebgy. 238.) A patkó-kelések kitsiny daganatok. (Patik. Luk. 94.) Pattogozó himlő. Hoyagos pattogozó himlőt tészen görögül az epinyctis. (Mel; Herb. 114.; NySz.) Ez a görög szó ma már teljesen kiveszett az orvosi nevezéktanból. Hogy a régi orvosok mit értettek rajta, legjobban kiderül az 1755-iki német Onomatologia medica completa- ból: „Epinyctis, epinyctides, Nachtgeschwulst, Nachtblattern; Plinius beschreibt sie als blaue Blattern, welche die Kranke in der Nacht beunruhigen; andere rechnen auch die Kraetze darunter, weil sie in dem Bett, und bei Nacht mehr heisst und brennt, als bey Tag; andere beschreiben sie wie das was wir sonst die Wibelsucht nennen; eigentlich sind es Blaetterlein, die eine Naesse in sich haben, weiss, blau- licht oder schwaertzlicht sind, bey Nacht am allermeisten heissen und plagen, mit einer Entzündung verknüpft sind, und, wenn man sie öfnet, einen ganz dünnen Eiter von sich geben.“ Epinyctis-nek nevezték továbbá a lépfenés bőrváltozásokat is. Szóval az igazi himlőhöz semmi köze sincsen. Pecsenyés szem. Haliog es peczenies szem ellen. (Akadémia, M. Cod., kis 8-rét 10. szám, 8. old., XVII. száz. kéziratban.) Pelyp: dadogó, hebegő; balbus. Yala pedig Kálmán király pelyp nyelvű és csomós hátú (Pethő, 31.). * Pestis. A retket tisztid meg, és hasid ketté, kösd a pestisre, avagy kele- vénre, és minden mérgét ki szíja (Orv. K. 88.). Ebben az értelemben nincs meg a NySz.-han. Y. ö. Kis pestis. *Petécs: kiütéses hagymáz? Petécsbe írják, hogy halnak (Apor: Lev. Π. 39.). [A betegség leírását nem adja, de a pestist külön említi.] Rácz: Skárl. 68 „peteehiae“ értelmében használja. *Pip: 1. szárnyasok szájgyulladása (stomatitis, pellicula). Ha az tyúkoknak pípíek lévél, köss olasz káposztát az nyakokra és ha esznek benne, meg gyógyúlnak (NySz.). Ha a házi mada rak megpíposodnak, kőris ágakat kell az itató válujokba tenni (Diószegi: Orvosi füvészkönyv, 143.). 2. „hártyás to rokgyék“, vagyis a mai croup (Csorba: Hygiastika, 44.). Pokol, poklosság: lásd Bélpoklosság. * Pokol szökés: pokolvar. Pokol szökés vagy fakadék ellen (Házi Orv. 104.). *Pokorvar, pokolvar: tüzes kelés (v. ö Guga), carbunculus (PP. Pax, 277. és 281.): anthrax (PPB.). Ezen utóbbiról megjegyzendő, hogy régen a lépfenés kar- bunkulust és a takonykóros csomót is egyaránt anthrax-nak nevezték. *Porcel: lásd Kis porcéi, *Pörös torok: ? Ennec é (!) torkában erős pöörös (!) toroc erezködet (Bornemisza: ördögi kísértetekről). Oszoly- lyon, romollyon, benne meg ne maradhasson, erős pörös toroc (u. o.). Pulya: törpe. (Mátyus István, II., 7.) *Rácos (francos1?). Igen jó a körösfa és bikfa pohárbul inynya a raczosoknak (Orv. K. 69.). *Ragadó halál: pestis. Megh irthok (!) más leuelúnkbe Sennyey Ferenchnek, hogy ha ragadó halai kezdene otth kó- vetlikózny, azonyodath hogy Lewkara vygye (1560 febr. 26.; Nádasdy Tamás levele Komlóssy Tamáshoz. Orsz. Levéltár; Nádasdy lev.). *Ragadó nyavalya: morbus contagiosus. A tisztátalan ragadó nyavalyába (=i syphilis] sinlődő lakosaink száma már annyira megszaporodott (1792; Gyógy. 1905., 45. szám). *Rágás: bélgörcs, kólika. Nagyon megharagudván, akkor se szoptassa hamarjában, mivel nagy rágás eshetik a szopósban (1771; Csapó, 15. pont). Nagy rágásban a gyermekeknek ne adgy altatót (u. o. 31. pont). *Raj, rajos. Melly lónak raj vagyon a fejében (Ts. M. — K. I. 96.). A ló rajos vagy szeles lészen (u. o.). Ha lónak raja vagyon (u. o.). A betegség leírásából valószínű, hogy Ts. M. a butacsira nevű lóbetegség izgatott stádiumát, vagy pedig agyhártyagyulladást (meningitis) érti alatta. A NySz. magyarázata (vertigo, drehkrankheit) nem illik rá. *Rók: gangraena, szövet-elhalás vagy üszkösödés, fene. A rákról, awagy a vad-húsról (Patik. Luk. 79.). A rák kétféle: a hideg tudniillik és a forró (u. o.). Meg-lehet azonban, valamint a meleget, úgy a hidegrákot is gyógyítani (u. o. 80.). Rák, awagy vad hús, vagy fene (u. o.).
