Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
304 Eégi magyar betegségnevek tymsot beleye és az vtan rwhat, kenyer hey alat íozd meg, awal mossa az za- yat. (Orvosi följegyzés a 16. századból. Győri Füzetek, I. 86.) Megpiposodni: lásd Píp. Megrögzött (betegség, fekély stb): chronicus. Eácz: Borb. 262; továbbá Grant-Benkő, 164. *Megszakad: sérvet kap. Ha megszakadtál, tökös vágj7, figével mézes eczet- ben főzd meg, és meggyógyulsz, ba gyakorta iszod. (Orv. K., 120.) *Megszegik: ? Gyermek ba meg szegik: az úti fűnek gyökerét . . . kösd a köldökére. (Házi Orv. 43.) A NySz.-ben is vannak példák, de más értelemben. Megszöki az embert valami fertőző, járványos betegség. (A pestisnek) meg szökése, vagy az emberre való jövése külömb külömb féle [Sailer Az.]. Továbbá Csapó 10 stb. *Megszörnyűdött: deformis, eltorzult tagú (v. ö. Szörnyűség). Marton neveu ember gyutreteek sok ideyg az nebez kórságai, es vala ektelenyeul en testeben meg zeurnyudeut. (Pray: Marg. 332.). Meg temérdekül: incrassesco, megvastagszik, megduzzad, pl. a bőr, bevenyés gyulladások alkalmával. Lásd: Asszonyom tánca. 9Megveszteget: megfertőz. Az által a külön-választott egészséges marbákat-is meg-vesztegetbetik (Székely, 20. 1.). A meg vesztegetett partékák előbb hogy sem másoknak kezekbe jutnak, a városon vagy falun kívül, el fordult szélben meg égettessenek (Sailer, 12.). *Megvesztegető gőz: miasma. Ha azt ... a hirtelen meg-vesztegető gőznek, vagy miasmanak, nem akarja az ember tulajdonítani. (Székely, 8. 1.) Hogy orrokat a megvesztegető gőzölgésektől... meg-ótalmazni lehessen (u. o. 24.). Meg-vét: elvetél. Gyapjút el-hullattya, minden njmvalyákot szülhető gyengeségbe esik, meg-vét. (1803; Oeffner, 3. 1.) *Megzabálás: lásd Mutatás. (Italtól.) Ha a ló a mohon való italtól meg- zabállik. (Ts. M.—K. J., 28.) *Megzsugorul: összezsugorodik. Ez lean az eu teneret, kezeyt, kyk meg sugurultak vala, es hatra fordultak vala, meg nyta. (Pray, Marg., 328.) Oly igen nevolyasul keuzvenyel meg verettet, es meg suguroltat (u. o.). Keet labay meg sogorulanak (u. o. 342.) Méhanya: lásd Mádra. Méh-nádra: lásd Mádra. •Mell-rekedés: bronchitis. Melly-reke- désről, ha tudni-illik sűrű nyál valaki mellyét szorongatja. (Csapó, Füv. K., 10.) Mélyseb: túr, sipoly, fistula. (Eohl- wes 1814. kiad., 27., 29.) * Meny elés: menyülés, ficamodás. Az menyelesről. (1578; Bornemissza Péter, Sz., 1874. 387.) Y. ö. Kimenyelés. Meredek: laterum punctio; oldalszúrás; pleuritis, mellhártyagjuilladás. Meredekrűl pipacsuizet id megh, meg is kend vele, el táuozik róla. (M. P., Nyr., 1905. 511.) Meredek ellen. (Akad. Kéziratt., M. cod., kis 8-rét, 9. sz., 28. old. — 17. század.) *Merevedés: 1. Görcs. (PP. Pax., 324.) 2. Anchylosis; íz-merevség a végtagokban. (Eácz, Borb., 333.) 3. A lovak szarvas-betegsége (1. Szarvas-nyavalya). Merigy: abscessus; tályog. Az ló me- rigyéről: az galambganéjt tedd porrá .. és melegen kösd rá. (Csiks., 219.) V. ö Mirigy. *Merjülés. Meriules exit de pedibns equorum. (Sz., 1872. 2. 1; a bagonyai ráolvasásban, 1488-ból.) Hibás olvasat menyelés (= ficamodás) helyett. (V. ö MNy., 1920. 80.) *Métely (mint juhbetegség): distoma- tosis; mételykor. Item contra met el debent eis contere(!) grana juniperii (!). [A 15. sz. második feléből. Könyvsz., 1904. 460.] * Mirigy: 1. bubo; a nyír okmirí gyek gyulladása. (PP. Pax., 277.) 2. Adenitis equorum; lovak mirígj-korja. A mirigy, avvagy a torok-gyék, a torokfúlás, melly némelly helyeken gelyvának — is neveztetik---- mellynél a torok járá sában lévő makkotskák (glandulae; Drüsen) megdagadnak... s végtére a lónak az orrán egy bizonyos nedvesség ki-foljmi tapasztaltatik.... Majdnem valamennyi tsikók szenvednek benne. (Patik. Luk., 47.) 3. [méreg?] Veres himlő után nem jó mindgyárást a szobából ki-vinni a gyermeket, mert a himlő mirigye hamar a mellére száll, és a kisdedet el-fogygyasztja. (Csapó, 26. pont.) 4. Általában a kemény daganatok, scirrhusok. (Haiszler, 461: kemény mirigy; Csapó, Füv. K„ 50: mirigyes dagadás.) 5. Scrophulosis (Csorba. Hyg., 49: mirigybetegség.) V. ö. Folyosó mirigy, Futosó m. *Mirígye szökik (vagy ereszkedik) vknek: megdagadnak a nyirokmirígyei (pestisben). Mihelt afféle köntösben öl- töztenek, mindjárt mirigyek szökött. (Cserei, Hist.) Mihelt ettek belőlle, mirigyek szökvén, meghóltanak (u. o.) Továbbá Czanaki (2). *Mók-var. így nevezi Szind (96. old.) a ló lábán, a carpális ízület hátulsó felületén levő bőrgyulladást (ekzemát). Valószínűleg a ném. mauke-ból csinált kifejezés, mely néven ma a németek főleg a csüd hátsó felszínén keletkező hasonló bőrgjmlladást nevezik.
