Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
300 Eégi magyar betegségnevek vele Nádasdy Tamáshoz. Orsz. Levéltár; Nádasdy lvltr.). Immár az sok kü- lömb nyavalya után az ágyéka fájássá- val hal meg; higyje Kgd, hogy csak az úristen markában vagyon (Szentgyör- gyi Gábor Nádasdy Tamásnénak, 1565. Orsz. Levéltár; Nádasdy lvltr.). Iszonyú hideglelés: querquera C. (NySz.). Mai neve: rázó hideg. *Iz-tapló-daganat: skrofulás izületi gyulladás, (tumor albus); régi nevén lupia juncturae. (Eácz: Borb., 294.) *Iz. 1. Gangraena: cancer. V. ö. a pa- lócság közt ma is használatos következő népies kifejezésekkel: Egyen meg az íz! Emésszen meg az íz! Eágjon meg az íz! 2. Caries, különösen caries dentium, íz ellen való orvosság: a timsót főzd meg fele borban stb, mossa a száját vele, akinek az íz a fogat eszi (1676; T. T., 1894., 392.). íz ellen való orvosság: izsópot, rutát, isten-fat, ciprost főzz meg borban... és azzal mossad a szádat. (U. o. 403.) Ungventum íz ellen, ki* nek a fogat eszi. (U. o. 409.) Akinek szaiat az íz eszi: Czerfának héyát főzd meg borban, ezzel mossad a fogadat. (Orv. K. 10.) A NySz kérdőjellel Krebs? Krebsgeschwür?-nek értelmezi az utóbbi példát; nyilvánvalólag helytelenül, mert ebben is fogról van szó. 3. Soor, a gyermekek szájpenésze. A melly gyermeknek íz eszi a száját. (Házi Orv., 69.) V. ö. TSz. Kandra K. [Magyar mytholo- gia] azt állítja, hogy az íz az ősmagyarok hite szerint ártó szellem (betegségdémon) volt. *Iz-víz. Iz-víz ellen való víz. (Csiks., 220.) A NySz. is felhoz egy adatot ée kérdőjellel ,. Sanies, eiter“-nek értelmezi. A Csiks. illető helye ellentmond ennek az értelmezé's-nek. Ts. M. könyvében is előfordul: „Gliedwasser“ értelmében. (Sz. K.) Eácz: Borb. (41. 1.) szerint is ízvíz a. m. synovia (= izületi savó, izületnedv). ,.Iz-víz állatásrul“. (Akad levélt.. M. cod.. kis 8-rét 10., 32. és 36. old..; 17. század.) *Jajatika: tréfás 16. századbeli szó a .»betegségire. *Járovdny száraz fájdalom, járovány- köszvény, futosó köszvény, bujdosó köszvény: helyüket változtató csúzos, köszvényes fájdalmak, (ellentétben a tunya-köszvénnyel, NySz.) talán a mai polyarthritis is. Mely nyavalyák utat szereznek elsőbben a járovány száraz fájdalmakra, azután pedig valóságos köszvényre is (1715; Csúzi Trag. Π. rész, 4. pont). 2. Járavány: epidémia. (Eácz, Skárl., 10., 14; Grant-Benkő, 43.) Kábaság: 1. hutacsira (lóbetegség). Lásd Csendes bódulás. 2. kergeség (juh- betegség). Kohlwes 1814,-i kiad. 155. *Kábolás: kergeség. (Tolnay: Barm. 201.) *Kancur-tályog: ? Kancur-tályog ellen: foghagymat főzzed meg eczetben, faolajban. (1676; T. T. 1894., 404.) *Kankus: blennorrhoea, kankó. Can- chusrol, vel morbo Gnoraico. Canchus az: midőn a férfi mag meg szorul a szeméremben. (Házi Orv. 15.) Kanyaró: morbilli. Fyamathys Bo- natth az kanyaró kw lóltthe (= kilölte) woltth (1567; Szalay Kelemenné Nádasdy Tamásnénak. Orsz. Levéltár; Nádasdy lev.) V. ö. Apró himlő. *Kapta: a ló lábán, a csüdcsont-pata- porci szalag eredésének helyén, a csüd- csonton fejlődő csontkinövés (exostosis), ném. „leiste“. Az mely louon köröm kapta vagyon (1592; kolozsvári cisio). Kohlwes (1814. kiad., 42.) tágabb értelemben használja s a pártaizület körül kifejlődő csontkinövést írja le K. néven, vagyis azt, amit ma ,,gyürűtetem“-nek (ném. „ringbein“) nevezünk. V. ö. TSz. (kapta, kaptás, kapcás címszók alatt). *Karvoly: betegség neve? V. ö. M. Nyelv. VI., 1910., 231. (Ödöngő Ábel adata 1562-ből.) * Kása-daganat: atheroma; a hajtüszőkben képződő tömlős, kásás tartalmú daganat (cysta). Eácz: Borb. 293. *Kásahimlő: ma' köleshimlő, miliaria. (Csapó: Orv. K. 290. és Zsoldosnál.) Veres kásahimlő: purpura (Eácz: Skárl. 68., 69.). *Keh: fulladozás, hörgősség (lóbetegség). A lovak kehekből kitisztulnak (G Kát: Válts. I., 896.) Kelies-pihes, göthös emberek (Veszel- szki, 338.). *Kehölés: köhögés, kehesség. (Aachs Mihály széljegyzetei közt; M. Ny. 1906., 322.) Dunántúl ma is használják. *Kék folt: steingalle, vérfolt (a patkó, vagy az ez alá szorult kemény tárgytól a pata talpán vagy sarkán okozott zú zódás). Patik. Luk. 101. Kel: meggyűlik (v. ö. kelés). Főben vagy fülben, ha benne kél: *hangya monyát [= hangyatojás] vígy ruhában es faczard a füliben, meggyógyul. (Nemz. Múz.. Oct. Hung. 485., „Házi patika“ XVII. száz., 34. old.) *Kelevény-mirigy: panos (?). Toldy: Uj. ad. 76. — Szemnek fehér kelevénye: argemon, a porchártya foltja, hegese- dése (u. o.). *Kemény has: székrekedés. Az uj rósa a kemény hasat meg lágyitya (Orv. K. 73.). *Kerengölés: kergeség. (Tolnay Barm. 201.) * Kerengő nyavalya: kergeség (juh- betegség). Patik. Luk. 142.
