Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
Régi magyar gyógyszernevek 273 *Sipfű: lásd Bödök (bürök). A sípfü elnevezés kétségkívül onnan származik,· hogy a büröknek szárát az ó-kortól kezdve minden időkben használta a köznép sipok készítésére. Erre vonatkozik Vergilius (Eel. II. 36. és V. 85.) nehány helye is: Est mihi disparibus septem compacta cicutis Fistula... Hac te nos fragili donabimus ante cicuta. A középkori németben is pypkrut (pfeiffenkraut) volt a bürök egyik neve. sőt Hollandiában még a XVIII. században is él a pypcruyd kifejezés. *Siriai gyantár: galbanum (Frick). A Ferula galbaniflua gyantája. *Sittim-kóró: euphorbia palustris? Az öreg eb-téj kórónak (mellyet sittim kó- rónak-is hínak) levelét... törd-öszve. (PP. Pax, 286.) * Skorpió- olaj: oleum lumbricorum seu scorpionum. Részint gilisztákból, részint skorpiókból készített olaj, melyet főleg mérges állatok marása ellen használtak. (Bethl. Élet. I., 205.) *Sobra-bori-fű, Sobrák-bori-fű, czi- gány petrezselyem (Csapó, 141.). Mai neve: kerti koriándrom; Coriandrum sativum L. Sok hasznú só: sál polychrestuin. Rácz: Borb. 176. * Sokszerű (orvosság): medicamentum compositum. Sok szerű vizek (Aquae compositae), sok szerű porok (Pulveres compositi) stb. Torkos, 1745.). * Soktérdű fü (Csapó, 236.). Mai neve: Orvosi sülyfű, Salamon pecsétje; Poly- gonatum officinale All. *Só anya; Szem-só: sal gemmae; stein- salz-crystallen (Torkos, 15. 1.). A kősónak legtisztább, kristályos alakját nevezték így. *Sóltina: serratula tinctoria. (Ve- szelszki, 408.) *Sóvirág. ,,A’ mint a’ só-hegyek néhol megszakadtak, és mint a’ kő-sziklák a’ sónak falai a’ Napfénynek és esőnek mezítelen ki-vagynak tétetve, annak re- pedezésein ki-szivárgó nedvességből, a’ száraz időkben, a’ sónak óldalán élő-fák’ formájában elébb mint a’ lisztlang, azután vastagon egybe forrva igen szép fejér, töredékeny, de nem által-láttzó virágok-is nevekednek, Só mohának mondhatnád: a’ lakosok Só-virág-nak hívják. Gyönyörködve lehet ezeket szemlélni a só-omlások’ falain, a’ mint Páráidról az ösvény a’ bányákra által-mé- gyen.“ (Mátyus, IV., 236.) *Sörvirics. Vágynak Svécziában víz helyett édes ser-virittsel dagasztott kenyerek is (Mátyus, II., 82.). A MTSz. Magyary-Kossa: Magyar orvosi emlékek. II. szerint: pálinka v. sörfőzésnél az első (gyenge) lejárás. *Spaics fü? Az 1728-iki szegedi bo- szorkánypör irataiban többször előfordul ennek a növénynek a neve. (Lásd Ethn., X., 35.) V. ö. Eszköz. Spanissi mukkok: lásd Stancza-manna. *Spanyol bozza: lásd Orgoványfa. *Spanyol sarkantyúfű vagy virág: herba nasturtii Indici; spanischer rit- tersporn. (1745; Torkos, 7. 1.). V. ö. Indiai torma. *Spanyol viola: lásd Kék spanyol viola. *Spikanárd. Az Leuendula es Spika- nard két szépséges íüuec... ez két virág az testben való szelletet el oszlattia. (Pécsi Lukács, id. Weszprémi, Succincta III., 298.) A NySz. csak a spikínárd alakot említi. V. ö. Hím levendula. *Spinárd — spikanárd. (Házi Orv., 127.) *Spondia: spongya. Ha spondia nin- tsen, egy darab nemez jó lészen (PP. Pax, 285. U. itt még kétszer előfordul). Hasonló erő vagyon az új spondiában (u. o. 290.). V. ö. Tengeri tapló. *Stanczamanna: Stincus marinus, Scincus officinalis L., meerstinz, stink, etinkmarin, stenzmarin; Arábiában és Egyiptomban élő gyík, melyet régebben aphrodisiacumnak használtak. „A melly férjfiu a stanczamannára szorult, ne vesztegesse pénzét annak megszerzésére, hanem a körös-fán termő bogarakból, mellyeket Spanissi Mukkoknak neveznek, szedjen tizenötöt, vesse elevenen egy verdung fa-olajba, hadd álljon bennek kilentz napig, azután ke- negesse véle jobb lábának öreg ujját, meggyógyul.“ (Váli, 17.) A kifejezés stancza maréna és stinkamarin módosulatban ma is él (Kari). A spanissi mukkok természetesen nem egyéb, mint spanische mucken, kőrisbogár. *Sukollat, imola (inulá-ból?), vad pézsma: cyanus maior et minor segetum (Veszelszki, 185.). H.-W. a búzavirágot nevezi így. *Sulak: lásd Salokfű. *Susták: egy latnak negyedrésze, tehát ugyanaz, mint könting, kÖtting, kvintin, kvintli; drachma. Négy susták egy lótot nyom. (PP. Pax, 173.) Sügér-kő. Sigér kő: lapis percarum; perschling-stein (Torkos, 13. 1.). A sügér (Perca fluviatilis L.) halló szervében található concrementumok. *Süly-fíí: Sempervivum tectorum L.? Lásd: Kövér rózsa. *Szalszaparilás: radix sarsaparillae, szárcsagyökér. Ö kigyeme számára is küldene . . . olyan decoktomot, a kiben 18
