Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
26 í Régi magyar gyógyszernevek tül mondmilch-nak és bergmilch-nak is neveztek. Kötés: cataplasma. Bácz: Borb., 160. *Kötting: könting, drachma (v. ö. Susták). Mennyi légyen egy lat, azt minden ember tudja, hogy 240 granumok- ból áll, és így egy kötting avagy nehezék, máskép quintli, a negyedrésze a latnak, 60 gránumokból áll. (Linzb., III., 2. 550. 1.) Ebanus, vagy Indiai fekete fából 2 köttinget (u. o.) Sárkány kígyóból egy negyed részét a latnak, azaz 1 köttinget (u. o.) Fainul ráspolt ónból 1 köttinget (u. o.). *Kövér rózsa: Sempervivum tectorum L. ? Sülly ellen: Szedj Sülly-füvet, mellyet kövér rósának-is hívnak, törd öszve, azzal kösd. W., IV., 293. (A NySz. szerint „süly-fű“ a. m. arum, chelidonium minus, scrophularia minor; ezekre azomban a kövér-rózsa név nem illik rájuk. A Sempervivum-nak kövi rózsa neve ma is használatos.) *Középlevelű fű: Virga pastoris. (Mur- melius—Szamota, 22.) Mai neve: Dipsa- cus pilosus L., szőrös mácsonya. *Közép-nadály<: consolida media. (Frick.) Mai neve: Ajuga reptans L., ostorindás infű. *jKöz-só: konyhasó. Recipe két rész vizeletet és egy rész közsót... és főzzed ... mígnem az mind el emésztetik. (K. C., 39. 1.) * Krétai kömény mag: semen seseleos Cretici; cretischer seselsaamen. (Torkos, 12. lap.) Krispány, krispán, krinspány: aerugo; grünspan. Az megbántott tagait krispá- nyos vajjal kenyed jó erőssen. (1564? Gyógy., 1880. 108.) Végy egy pótra áró krispánt (u. o.) Mátyus, IV., XIX. lap. *Kristály-czukor: Saccharum Thomae: clystier-zucker; cukr pro klystyry. (1745; Torkos, 5. 1.) *Krisztus keze: ricinus communis. Ricinus, több neve Christus keze. Christus tenyere. (Mel.: Herb., 82. NySz.) *Kubiom, kubium: fructus cubebarum. Szerezz cubium magot, mellyet a patikában cubebének hínak. (PP. Pax., 8.) Hintsd meg cubiomnak a porával (u. o.). Cubiumot (cubebe) törj aprón. (U. o. 230.) *Kuklásfű, csuklyafű, sisakfű. (Csapó, 264.) Mai neve: szelíd sisakvirág; Aconitum anthora L. *Kutyabogyó: solanum nigrum. (Ve- szelszki, 414.) * Kutyacseresznye: lásd Piros kutya- cseresnye. *Kutyaliagyma: lásd Fekete hagyma. *Kutyakapor: lásd Pipitér. *Küpül: agito; köpül. Két tyukmony fejérit belé-eresztvén, sodró fával erősen küpüllyék-öszve. (PP. Pax., 193.) *Kvintely: quintlein, quentohen, könting, drachma (egy lat negyedrésze). Grispan, négy quintely (1676; T. T. 1894. 398.; kétszer egymás után. A közlő a hozzáadott glossariumban tévesen állítja, hogy egy qu. = egy itce.) *Labrus-olaj. Choron Margit írja Ná- dasdy Tamásnénak, 1569 szept. 4. (Orsz. Levéltár, Nádasdy-levelek): „lm az minapon, hogy anyámnál valék, öcsém igen beteg vala, és labrus olajom, az ki vala, neki adám. Immár nekem egy szál sincsen. Kdnek megszolgálnám, én édes asszonyom anyám, ked, küldene egy kevés labrus olajt: mivelhogy gyermekimet arra szoktatám“. Talán a „lau- rus-olaj“-nak (oleum lauri) eltorzított alakja. Lágyító kötés: cataplasma emolliens. Rácz: Borb. 160. * Lapát fű, lapoczkafű: ferula. (Toldy: Újabb adalékok, 70.) Lapi: lappa MA., lapu. (Enyedi: 42.) Öreg lapi: bardana (u. o. 77.) *Lapiczkásfű, hold ruta: lunaria (Ve- szelszki, 287). *Lapoczkafű: lásd Lapátfű. * Lasa-gomba: clavaria flava Schaeffer, szegfűvirággomba (Borszék). Talál- tatik itt Erdélyben... a gombának egy bizonyos neme, amellyel itt Lasa-gom- bának neveznek. (Mátyus II. 484.) *Lasponya: naspolya. A lasponya-fá- nak azon tulajdonsága is vagyon, hogy ha az idétlen gyermeket szülő asszonyi- állat sz. György havának 28-ik napján lemetszett egy ujjnyi ágát magával hordozza, terhes korában idejére fog szülni. (Váli: 19.) * Lator-koldus: ranunculus. (Molnár, 340, Veszelszki, 373.) (V. ö. Istárj.) *Laurea bak: babérbogyó (bacca lauri). Lásd: Baj fű-mag alatt. Leány-kökörcsin: lásd Lókökörcsin. *Lé: tinctura, festvény. A kitől ki-telik, éllyen gyakran kaláris lével (tinctura coraliorum). PP. Pax 305. * Leány-som: berberis: weinschaedliug. (1745; Torkos, 4. lap). A sóska-bokor (borbolya) régi neve. Légy etető: pulvis muscarum; fliegenstein; ma: légykő, termésarzén. (Molnár: 326.) *Lemonyafű, körtvélyfa-levelű fű. (Csapó, 145.) Mai neve: kereklevelű kör- tike; Pirola rotundifolia L. *Lép-fű. Kis-lépfű: herba scolopend- riae verae; seu ceterach; wildes miltz- kraut. Nagy-lépfű, szarvas nyelv: h. scol. vulgaris, seu lingua cervina; hirsch-zungen (1745; Torkos, 8. lap). *Leveléng vagy fejetlen saláta. (Veszelszki, 267.)
