Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)

Függelék

252

Eégi magyar gyógyszernevek

(Házi Orv. 41.). Földi bodzát, tzitvorma- got, mindenikből két-két lotot (Ts. M.

K. J. 18.). Fél-lot czitvortot (u. o. 23.).

*Czitvar-víz: aqua zedoariae. (PP.

Pax 315.)

*Czompó: tinea C. (czigányhal). Sárgaság ellen: eleven czompót tégy mellére. (1564? Gyógy. 1880. 107.)

*Czukor-kándi. Fehér czukor cándi: saccharum Candi album; weisser zu- cker-candl. Veres cukor cándi: sacch. C. rubrum; brauner zucker-candl. (1745; Torkos, 5. lap.)

*Deakorium. Az mi mesterségünk ze- rint való proba imezeknek megb chi- nalasa: zwrke deakorium, nagi erleleo, deaquillum, veoreos ir, Czibak flas- troma, eoklelő ir . . . es gyapiú sir. (1593; Szávay 237.) Szederjes deakorium. új sebhez való szürke ir (1609; T. T. 1894. 649.). Feir deacorium: faolaj, fe- nyűtoboz, feir viasz, görög fejir, cam- for, mastix, fejir temjeny, ezeket kell összetimporalni. (1676; T. T. u. o. 402.) Más készitésmódjait 1. a Nemz. Múzeum „Herbarium. Fü\res könyv“ c. kéziratában. Valószínűleg a diacodion elferdített alakja.

*Diadalmas fű: lásd Nyakcsap-fű.

* Dicsemet fű:? Újházi Ferencz fiacskáját fürdővel, kakastaréja fűvel és di- csemetfűvel gyógyította az egyik asz- szony. (1728; szegedi boszorkánypör irataiban. Ethn. IX. 357.)

*Diktamos: lásd Szarvasgyökérfű.

*Diktamos-víz. lm Kdnek elküldöttem az diktamosnak az vizét . . . azt mondják, hogy kétszer égették ki, adja az úr Isten, hogy használjon Kdnek. (1592; Lev Tár II. 87.) Dictamnus (régiesen Dictamus) a m. kőris ezerjó (fű).

*Dinnyefű: lásd Mezei czipros.

*Diptamosfű. Cretai diptamos-fű, ezer jó-fű; herba dictamni Cretici; cretischer diptam. (1745: Torkos, 7. lap.)

*Disznó hunyor: polygonum persi- caria (Veszelszki 343).

*Disznóparéj: mercurialis annua (Veszelszki 309.).

*Disznó-tűs fa: lásd Varjú hingó.

*Ditamos: lásd Szarvasgyökérfű.

*Divó: dió. Az szereczen divot törd megh es fuiiad az szemiben. (M. P. 59. Áll. L. 1906. 213.) Mikor az divo nyers, az belin való fölső heiat le hámozd. (Uo. 212.)

*Dobronika: Melittis melissophyllum

L. , erdei méhfű, vad czitromfű. Méh-fű vízben (mellyet dobronicának is hínak) meg-törvén (PP. Pax 230.).

*Dragant: gummi tragacantha. Az dragantot áztasd meg harmad napig rósa vízben. (Eadv. 245. U. itt még háromszor.)

*Drágma: drachma, egy lat negyedrésze. Fél drágma sáfránt (Ts. M.—K. I. 21.). Egy dragma tört babért (uo. 28. és még több helyen).

*Dragorium: deacorium? diakodion! (1540 körül.) L. „A legrégibb magyar recipe“ c. értekezésemben.

*Drágulob, hölgymái, parlagi gyopár. (Veszelszki 238.) Mai neve: Antennaria dioica (L.) Gaertn. (Gnaphalium dioi- cum L.)

*Drám: drachma; 4, 37 gramm. Nagy jégesső támada, kinek nímelyike 35 drá- mot is nyomott. (Monuni. írók, XV. 391.)

*Dühös bogár: lytta vesicatoria, kőrisbogár. Ki nem bicsakolhat: kilencz dühös bogarat fa olajba tegyél . . . azon olajjal kenjed meg a nagyobb lába ujját. Item: csak meleg borral kenje meg dákosát, fölszabadul. (1564? Gyógy. 1880. 108.) Kari. (45. lap) szerint dühő bogár a. m. cantharides (kőrisbogár), továbbá magánértesülésem szerint Erdély némely vidékén (Brassó környékén) ma is düh- bogár-nak nevezik a kőrisbogarat, mert régen a veszettség ellen igen használták. L. még: Fagyalbogár.

*Ebetölő mag: semen cevadillae, seu sabatilliae; sebatillien. (Torkos, 11. lap.) A Veratrum sabadilla L. magja.

* Eb-viola: vad-viola. [Az kék viola] erős illatozassaual külömböz az eh nevö vad iuolatul. (Pécsi Lukács: Kér. szüzek koszorúja, 1591; Weszpr.: Succincta etc. III. 294.)

*Eczetes fű: hollóláb, varjúláb, veresfű, kígyóharapta fű, csillagfű. (Csapó 115.) Mai neve: homoki útilapu; Plantago arenaria W. et K.

Eczetes méz: oxymel. Eácz: Borb. 172.

Eczetes víz: oxycratum. Eácz: Borb. 159.

*Édes görcsös gyökér: radix poly- podii. (Frick.)

Edes kényeső: kálóméi. Eácz: Borb. 178.

*Edes murok: siser. (Mátyus II. 273.)

*Édes paprágy-gyökér: rhizoma poly- podii vulgaris; engelstisz, süszfam. (Csapó 11.)

*Egercsecsfű: 1. Báránycsecsfű.

Eger-fül fű: auricula muris PP. Végy . . . eger-fül füvet (Ts. M.—K. I. 22.)

* Egérkő: arzén. (PP. I. 645.)

Égető fű: flamula. (Frick.) V. ö. NySz.

* Égető láng os fű: lásd Tyúklábfű.

Égett bor: alcohol. Eácz: Borb. 166.

*Égőkő: Tűzkő vagy égőkő, pyrites.

(Mátyus IV. IX. lap.)

*Egybojtos-fű: asplenium trichoma- nes. (Csapó 12.)

*Egyiptomi kökény lév: succus acaciae verae; indianischer schlehen-saft. (1745; Torkos, 6. lap.) Az Acacia Bamholah