Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)

Függelék

250 Eégi magyar gyógyszernevek és a’ Magyarok is meg-nein akarának egyezni; Nagy hadakozás és kemény üt­közet támadván közöttük az Országban, tizenöt ezer Magyar hadi ember mind egyik sebben esett; De ezen fűvel való kötöztetés és egyéb formában való orvo- soltatás, által mindnyájan meg-épülte- nek, a’ bonnét ez okra nézve mind e’ mai napig Csába-Irének hivatik, a’ régi Ma­gyarok pedig Chába-Irének nevezték, mert Cbába Király akkor maga maradit meg életben* a’ fent nevezett Magyar sereggel.“ Döbrentei (KMNy. és utána a NySz.) azt állítja, hogy a Cs. szó már egy 1416 előtti kéziratban is előfordul. Ez azonban tévedés, mert az a kézirat, mely a Nemz. Múzeumban található, sokkal későbbi: 16. sz. közepe tájáról való. V. ö. „A legrégibb magyar recipe“ c. értekezésemmel. *Csap: végbélkúp és egyéb fajta sup­positorium, péld. Suppos, vaginale (1. Magyar nyelv, 1908. 275.). A NySz. helytelenül azt mondja, bogy „clyster“, holott mindjárt utána PP. szótárából idézi azt, hogy „suppositorium“. Hogy valóban ez volt a jelentése, bizonyítja Bethl. Élet. I. 210: „a szorulást egyszer egy csap curálta“. Továbbá: „Weres hagimat*me<7 hamzani es azt fa ólaiban tenni... es azt cbiap gianant az alfél­ben tolni, meg nilatkoztattia az aranios inakot.“ (Madács: Házi apatéka, i. h. III. 236.) Faragj egy szappan-csapot, dugd az seggiben. (Csiks.) A basát kell elsőbben-is meg-szabadítani tsapotská- val. (PP. Pax 319.) *Csapfű: lásd Pérafű. *Csapóecset: mácsonya; dipsacus ful­lonum (Veszelszki 129.). Császár-koronája virág: lásd Korona- virág. Császár szakáll: viola tricolor horten­sis (Veszelszki 254.). *Császárvirág. (Csapó 296.) Mai neve: háromszínű ibolya; Viola tricolor L. *Csáté, sáté: spárgánium (Veselszki 134.). * Csattantó: lásd Puttyantó. *Csék = priapus, penis. Reszelt szarvas-tsék: rasura priapi cervi; geras­pelt hirsch-ruthe. Reszelt bika-tsék: rasura priapi tauri, geraspelt ochsen- rnthe (Torkos, 13. lap). V. ö. Czethal- csék. Csengő virág: lásd Likaslevelű fű. *Csepű-mag: lenmag? kendermag? Vedd az csöpűnek az magvát; használ (Csíks. 221.) *Cserecsény (kék)? Eadicis herbe wlgo khekcherecheny contere cum arvina an­tiqua. (Köszvény ellen való orvosság egy XVI. századi följegyzésben. Győri tört. és rég. füzetek, I. 89.) Valószínűleg kekercsény (-colchicum) akar lenni (v. ö. MNy. 1917. évf., 1. fűz.). *Cserekomló: conyza Pannonica lanu­ginosa Matthioli (Veszelszki 171.). *Cseresznye-szurok: gummi cerasorum; kerschen-baum-hartz (1745. Torkos, 5. lap). A körte-, cseresznye-, barack- és mandolafák szárából és ágaiból kiszi­várgó mézga. Csergőfű: dictamnus albus, ezerjó (Linzb. III. 2. 12. 1.). Cserlevelű-fü: scordium (Enyedi, 71.). *Cséve-cassia: cassia fistularis; űstel- cassien (1745. Torkos, 4; lap). *Cséves csigák: entalia, seu fistulae marinae; purpur-schnecken (Torkos, 15. lap). Némely szerző szerint a Dentalium entalis L. nevű földközi tengeri kagyló, mások szerint az Echinus tüskéi voltak. Az utóbbi a valószínűbb. *Csikorgófű: a csikorka (Gratiola offi­cinalis L.) régi neve; innyujtó fű-nek is nevezték (Csapó 63 ). *Csilköles: czirköles, czirók; sorgbum, milium Indicum (Csapó 67.). *Csillag-fű: a Paris quadrifolia L. régi neve. Tsillag fű mag: baccae paridis; ein-beer (1745. Torkos, 4. és 7. lap). *Csillagkő: lapis stellaris; sternstein (Torkos, 14. 1.). A korundnak egyik faj­tája, mely ráeső fényben tekintve, bel­sejében hatsugarú csillag-alakot mutat. *Csillagos ánizs: anisum stellatum, badian (Torkos 11. lap). Csima: lásd Csyma. *Csimaszölő-fű: Iris foetidissima L. (Lásd a bevezetésben ) *Csinal: csalán. Nagy csinál haszna: főzzöd meg edes borban a nagy czinal tövet stb. (1676. T. T. 1894. 405.) Csipke-gomba: spongiolae eynosbati; hetschepetsch-schwämml. (1745; Torkos, 5. lap). Nem gomba, hanem gubacsszerú kinövés a rózsának és a vadrózsának fiatal ágain, levele kocsányán, melyet a Cynips rosae L. és a C. Brandtii Eatze- burg nevű darázs okoz. *C sont forraszt ó-kő: lapis osteoeolla; bein-bruch-stein (Torkos, 14. lap). Mész­kő-faj, melyet csonttörések alkalmával használtak. Némelyek szerint megköve­sedett növény-gyökerekből nyerték Eichter: Ausf. Arzneimittel. 1832. III. 556.) *Csókaláb: geranium (Veszelszki 236.). *Csóréárpa: csurdéárpa: hordeum can­therinum; nackende gerste, himmelger- ste (Mátyus II. 138.). *Csudabors: fructus amomi. (Mátyus, IV., 355.) *Csudafa-m agva: grana thiglia, seu semina ricini americani; grosse spring kern (1745. Torkos, 4. lap.). A Curcas purgans Endl. nevű amerikai növény

Next

/
Thumbnails
Contents