Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Adattár
Egy (állítólagos) Sambucus-kéziratról 225 rhythmo bono. Vrinae longe meliores ut alias; sa[n]g[u]is eductus erat crass [us] sine sero, rubicundo flavescens. Ordinatu [m]: 1. Looch sanum et exp[er]tum p[ro] lambitiuo. 2. Coenet citius et non utat[ur] brodio alt[er]ato solito ne coenu [!] nauseet. 3. Ante somnum suam ptisanam nocte p[ro] refocillat[i]o[n]e amygdalatu [m]. 4. Mane summo conserv[am] rosar[um] § 5, sem. papaver, albi 3 3, mise. p[ro] catarrho sistendo. — 22. [januarii]. Hac nocte nihil dormiuit nisi mane 4ta ad 5tam usque inqu[ie]tiss[im]a; puls [us] ualdé debilis, rar [us], mollis; calor vel febris nulla. Vesp[er]e multum debilior et ut mane decubit[us]; facies o[mn]ia lethalia. Hora 7a uocatj sum [us] ad eam, certe mortj uicinam. Puls [us] uermiculans; excreuerat magno impetu grumosum sa [n] g [uin] em cum pit[uit]a, ac post hoc adeo debilitata, ut o[mn]es uires concident [!] nec excreare pos[si]t; spira [ti] o freq[ue]ns, tremula, anxietates p[er]pe- tuae. Hora noctis 11. p[ro]pe 12am pie expirauit.“ A kézirat nem mondja meg az említett francia királyné nevét; de halála napjának dátumából és más mellékkörülményekből határozottan meg volt állapítható, hogy II. Miksa császárnak negyedik gyermeke, Ernő főherceg nővére, Erzsébet volt, ki 1554-ben született és 1570-ben IX. Károly francia király felesége lett, kinek személyéhez a Bertalan-éj borzalmas emlékei fűződnek. Magyary-Kossa: Magyar orvosi emlékek. II. 15
