Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Az olejkárok
164 Az olejkárok ságos (speciális) szert ajánlani. Velők utazó segédeik rendesen „doktornak“ címezik mesteröket. Ha az olajárus olaja útközben ki találna fogyni, bevásárolja szereit a legközelebbi gyógy tárból, s azokat újból valódi magyar olaj gyanánt árulja el. — így tud ő, ha másként nem megy, hirtelen, zabszalmából is „teriakot“ készíteni, azaz tapaszt gyúrni a zabszalma hamvából, melyeket valódi tériak helyett ád el.“ * Ezek az olajos tótok a legkülönfélébb nevek alatt szerepelnek a hazai magyar és német emlékekben. Kassa városának 1731-iki vásárpénz- tarifája olajkák-hordónak nevezi őket.2 Perliczi Dániel (1740 körül) orvosság hordozók-n&k nevezi s együtt említi őket a „nyereségen kapdosó“ empirikusokkal és alkimistákkal, kik mindenféle panaceákkal, arkánumok- kal, „eleven-olajos“ (vagyis illó-olajos) spirituszokkal, terjékkel boldogítják a szenvedő embereket, nyomtatott reklámcédulákat is osztogatva. Ezekről a reklámcédulákról Bruckmann is megemlékezik egyik munkájában,3 azt is említve, hogy a német köznép „vulgo Schachteltraeger“-eknek- E tarifa szerint (lásd Gazdaságtörténelmi Szemle: VII. 88.) „az olajkák- hordók, akik háton hordanak“ szombaton két dénár, más napokon egy dénár vásárpénzt fizettek, ellenben az olajárulók (kik nem voltak vándor házalók [circumforanei], hanem állandó lakhellyel bírtak), ha kassai concivisek voltak, semmit sem fizettek. Az utóbbiak alatt az olajütök, olajverők (olearii, oleatores) értendők, kik zsíros olajok (különösen lenolaj) készítésével foglalkoztak. Nálunk i,s ősrégi iparág volt ez. Erre vall, hogy pl. az Oklevélszótár egész sereg ilyenféle családnevet sorol fel, mint Olajos (a legrégibb adat 1419-ből), Olajütő, Olajverő (a budapesti címjegyzékben ma is megtalálhatók ezek a nevek, szintúgy a Oelschlager, Öhlmacher, sőt az Olajkár családnév is). Az oleator, olearius kifejezés megtalálható még Fejér- pataky számadáskönyveiben is (a legrégibb adat 1412-ből való). 3 Bruckmann: Specimen bot. med. exhibens fruticem koszodrewina, eiusque balsamum (Brunsvigae, 1727. 27—28. 1.). Azt mondja itt, hogy a Balsamum (Oleum) Hungaricum (Carpathicum vagy pannonicum, tótul kosodrevenj oley, vagy kosodrewinowj oley, németül krumholtz-oehl) dicséretét négyféle nyelven is (magyarul, németül, latinul és tótul) zengték ezek a reklámcédulák, melyek rendszerint rá voltak ragasztva az olajtartó üvegre, akárcsak manapság. A magyar nyelvűt — sajnos —.nem teszi közzé, de meg van a német nyelvű reklám, mely így hangzik: „Recept von dem Krumholtz-Oehl und dessen Tugend und Würckutig (wie dasselbe zu gebrauchen) und vor wass vor Krankheiten es nützlich ist. 1. Ist das Oehl gut für den schweren Husten (des Morgends und Abends in Brantwein IV. gtt. eingenommen); es hilfft. 2. Ist das Oehl gut für Lungensüchtige Leute (des Morgens und Abends in Wein gebraucht IV. gtt.), es hilfft. 3. Ist das Oehl gut für den Stein (Morgends und Abens in Wein). 4. Ist das Oehl gut für ein verderbten Magen (oder für das Fieber) des Morgens und Abends in warmen Wein gebraucht VI. gtt. es hilfft. 5. Ist das Oehl gut für gross stechen in der Seiten (sich darmit geschmieret), es hilfft. 6. Ist das Oehl gut für das Podagra, nur den Ort gesalbet, da er das Podagra hat, es lindert den Schmerzen alsbald. 7. Ist das Oehl gut, wann ein Mensch ungesundt gerunnen schwarz Geblüth bei sich hat, nur das Oehl des Morgends und Abends in Branntwein gebraucht und sich damit geschmieret, so verneuert sich das Geblüte im Menschen. 8. Ist das Oehl gut für die Gicht oder wann es dem Menschen in dem Kreutz bricht, sich nur damit gesalbet, es hilfft. 9. Ist das Oehl gut für lahme Glieder, sich darmit gesalbet, so genest der Mensch. 10. Ist das Oehl gut für verstossene Adern oder für den Krampff. sich nur damit gesalbet, es hilfft alsbald, und noch für andere Kranckheiten mehr und kan er dis Krumholtz Oehl brauchen, denn diese 10. Stückei sind alle bei vornehmen Leuten probiret und auch darvon wiederum frisch und gesund worden mit Gottes Hülffe“. Bruckmann még azt is megemlíti, hogy ezt az olajat főleg a batizfalviak, botz- dorfiak és a gerlachfalviak készítik, melyet aztán a turócmegyei olejkároknak adnak el, kik hatalmas nyereséggel adják tovább. (A Balsamum Hungaricumról lásd még Ernyey József jeles értekezését: Gyógyszerészi Közlöny 1909. 38—45. szára.)
