Liszt Nándor dr.: Népies gyógyitó-módok és babonák Hajduvármegyében (Debrecen, 1906)
mekc nyelves. szószátyár lesz ; ha pedig fia van. ne térjen be sehova, mert az meg csavargó lesz. Midőn a templomból kiakar jönni, a pad alól vegyen fel egy fél marék port. azt vigye haza, tegye a bölcső két átellenes sarkábá s gyermeke nyugodtan fog aludni. Sokat töprengettem azon. hogy a nép által minduntalan szerepeltetett kilenczes számnak miféle eredete s jelentősége lehet V Megvallom, erre positiv választ adni legalább én nem tudok ; nem lehetetlen azonban, hogy a bibliában szereplő Belzebub szótól veszi eredetét. Belzebub, ki a bibliában következetesen „Baálzebub“-nak (kilencz betű) van Írva,* főördögnek és a boszorkányok nagymesterének tartatott. az ekronheli pogány isten (bálvány) volt, kinek nevében a papok varázslatokat űztek és jövendőt mondottak, ő hozzá küldött követeket Akházia Samá- riabeli király is, hogy betegsége kimenetele felől jövendőt kérdenének. Még lehet egy másik, de kevésbé valószinü magyarázata is,** a reformátusok a „Miatyánkot“ kilencz részre osztják és pedig van benne egy megszólítás, hat kérés, egy berekesztés és az Ámen. Nem tudom, szerény dolgozataimmal sikerülni fog-e a nép közt élő és működő kartársak szives figyelmét és érdeklődését felkelteni a tanulmányozásra mindenben érdemes ügy iránt; részemről érzem hogy kedves s talán idővel hasznot is hozó munkát végeztem, és soraimat azon meleg óhajtással zárom be. hogy hazánk népművelődése, ha lassacskán is, de térjen reá azon útra, mely egészségügyi dolgokban is a népszellem tisztulásához s ez által a faluk, egészségügyének javulásához vezet, a balga néphit, babona, kuruzslás fejlesztett népoktatással jóakaratu figyelmeztetéssel, meggyőző felvilágositásokkal és a mostaniaknál jobban respectált állami rendszabályokkal. irtassák ki a nép leikéből s azokat egy jövendő boldogabb kor, mint érdekes történeti emlékeket, majd csak feljegyzéseinkből tanulja megismerni. * Bibliai ó-testamentom „Királyok II. könyv, I. rész,2. vers ** Biszterszkv.
