Liszt Nándor dr.: Népies gyógyitó-módok és babonák Hajduvármegyében (Debrecen, 1906)

40

abba fektetik, előbb azonban a hat galuskát a teknő négy sarkán és két oldalán keresztbe rakva ilyenformán helyezik el:

Midőn ez megtörtént s a gyermeket is belefektették, a fürdető asszony tenyerével a gyermek felett keresztben a vízbe üt s azután rendes szokás szerint megfürdeti a gyermeket. A fürdővizet azonban nem öntik ki, hanem a galuskákkal együtt vissza- töltik a főzőedénybe s azt, ha a gyermek leány; szuka, ha fiú. kankutyával etetik meg, még pedig úgy, hogy a kutyát a küszöbhöz csalják s az anya egyik lábával a küszöbön kívül, a másikkal azon belül áll az itatás alatt, hogy az eredmény annál biztosabb legyen, az addig használt gyermekruhákat mind egy szálig elégetik. Egy helybeli asszony elbeszélése szerint ezen babona véghezvitele után a bölcső magától felfordult négy gombjára s kiöntötte magából azt, a mi a gyermek nyugatmát zavarta s attól kezdve soha sem volt nyűgös a gyermek. íme látható, mily könnyen feláldozza egy ostoba babonának a nép a gyermek nehezen beszerzett ruhácskáit. inig fertőző betegségek után ilyen helyénvaló cselekedetre legfeljebb csendőri karhatalom igénybevétele után volna rábírható.

Ezen babonát különben rontás és igézés gyanújánál is megpróbálják a már leirt variatiókkal.

*

A csecsemők emlőiben néha képződő, u. n. ördög tejet asszonyaink kiszokták nyomogatni, minek következménye rendesen egy elég súlyos phlegmonés lobosodás, sőt erysipelas is lesz, melynek olyik gyenge gyermek áldozatul is cshetik. Magától értetődik, hogy az ilyen súlyosabb esetek előidézője, okozója rendszerint hiányzik, fel nem fedezhető.