Liszt Nándor dr.: Népies gyógyitó-módok és babonák Hajduvármegyében (Debrecen, 1906)

ezen látványtól a csecsemő megijed vagy „elundorodik“ s abba hagyja a szopást.

*

Szamárhurutos gyereket szamár szőrével füstölik meg.

Ha nyűgös, sokat siró, álmatlan, hasfájós a csecsemő a katlan nyílásán beteszik s alól a tüzelő nyíláson át kiemelik. Állítják hogy utána azonnal csendes lesz és „mint a tej alszik a gyermek“.

Gyermekek helminthiásisánál a féregűző szerek a nép hiedelme szerint csak akkor hoznak eredményt ha „újság“ (ujhold) alkalmával vagy pénteki napon adatnak be.

Az ürülékkel eltávozott gilisztát megszáritva s porrá törve szinte féregüző szernek használják, még pedig erősen hiszik, hogy beadása után biztos és gyors az eredmény.

Ha a kis gyermek „ebag“*-ja nő, kilencz helyről kért lisztből és sóból vízzel kilencz galuskát főznek, a galuskákat kilencz kutyával megétetik, levét pedig temetőben vágott kilencz fejfa szilánkkal újból felfőzvén fürdőnek használják, majd ismét a keresztuton mint rontást elöntik.

Gyermekek zsebrés szájlob'yknéX a már említett kilencz kis rongybábut timsós vízbe áztatva a gyermek szájában megforgatják.

Bölcsős gyermek álmatlansága ellen foghagyma koszorúját, esetleg nvirág-seprűt négyfelé vágva dugják a bölcső négy sarkába s ettől, mint a tej, alszik a baba. (?)

Fogzás gyorsítására uj kulcsot adnak a gyermek kezébe hogy azt rágja. — Némelyek „sárga porral“ (pulv. rhei) dörzsölik a duzzadt invt.

* Angolkóros púp a háton vagy csigolya giimőkór okozta elferdiilés. A magyar nyelv szótára (Czuczor-Fogarasi) szerint ebaga annyi, mint „bőr alatt termő szőrféreg.“