Liszt Nándor dr.: Népies gyógyitó-módok és babonák Hajduvármegyében (Debrecen, 1906)

u

csipetnyi szőrt vágnak róla s azt „pár tűz“ köré téve azzal füstölik az ijedésben szenvedőt vagy egészen vagy csak az arczát.

Kisebb gyermeket ha megijedt vizeltetik, ugyanezeknél az orr és száj befogásával a légzésnek nehány másodperczig való erőszakos visszatartása is szokásban van, sokszor az egész művelet csupán a gyermek orrának huzogatására szorítkozik.

Drasticus, de a megijedés következményei ellen sokszor teljes sikerűnek látszó módszer az, midőn dohányzacskóval összefogott ostorral vagy kötéllel, esetleg pipaszárral jól végig verik az ijedtségben szenvedő gyermeket. Valószinü, hogy itt a testi fájdalom paralizálja a lelki rázkódtatást.

*

A szemverés vagy szemmel való megverés áldozata rendesen gyermek, legveszedelmesebbnek tartják a fekete, szúrós tekintetű, csillogó u. n. tüzes szemeket, főleg az összenőtt szemöldökkel bírókat ; ha az ilyen szemekből a gyermek megtekintésekor a könv is kicsordul (a mi pedig télen meleg szobába lépéskor a legtöbb becsületes szemmel megeshetik,) akkor biztos a szem verés. Ismerek községemben egy középkorú, különben minden tekintetben tisztességes parasztasszonyt, ki magáról határozottan állítja, hogy a melyik gyermekre ő rá néz az szemverésben biztosan megbetegszik, sőt nem egy bele is pusztul.

A szemverés okozójának kipuhatolására használják a különben egész Magyarországon ismert rostavetést. Egy rostába kilencz sokszor használni szokott tárgyat (pl. kulcs, simító és bontó fésű, csiholó aczél kefe, szappan, szeg, só, szalonna stb.) tesznek, a rosta kérgébe egy szétnyitott ollót ütnek, hogy az a rostát fentartani képes legyen, most a rostát két asszony az ollókét fogantyújánál balkezének „neveletlen“ ujjával tartja, miközben egyikök a következő mondókát recitálja: „Szent Péter! szent Pál mond meg nekem a Belzebubra igazán ki tette ezt vagy azt“ ? közbe neveket sorol fel, a mely névre a rosta lendül vagy fordul az a tettes. Ha nincs kéznél rosta, ezen manipulátiót egy keresztben átkötött s kulcsra akasztott zsoltáros könyvvel végzik.

Az ekép kiderített vagy önmagától jelenkezett tettes saját bal tenyerébe vizel s azzal a beteg gyér-