Liszt Nándor dr.: Népies gyógyitó-módok és babonák Hajduvármegyében (Debrecen, 1906)

12

jón orvosságot férjük vagy feleségük hűtlensége ellen, mert „az egy idő óta máshoz jár, mást szeret^ ; a házasságtörő félt azonban nem kárhoztatják, az nem hibás, hiszen meg van rontva, X vagy Y megrontotta, magához vonzotta, az áldozat teljesen annak bűvös hatalmába jutott, ki vele korlátlanul rendelkezik. A mi az ilyen dologban szomorú, a szegény csalódott fél (többször a feleség, mint a férj) ráadásul még az orvosi tudományban is csalódván, babo- nasághoz folyamodik s lelketlen kuruzslók, javas- asszonyoknak lesz anyagilag is szomorú áldozatává.

Előfordul ennek az ellenkezője is, t. i. az arra való törekvés, hogy házastársát, kit megunt, egyik vagy másik magától eltaszitsa, elidegenitse; ennek elérésére, mint egyik bábától értesültem, a bűnös utón járó fél saját faeceséből (ürülék) étel vagy italba valamennyit bead — házastársának; hogy az eredmény mi, arról hallgat a krónika.

Ezek előrebocsátása után az alábbiakban bátor leszek évek alatt gyűjtött adataimat, a mennyire lehet röviden, de mint már emlitettem a dolog természetéből folyólag szigorú rendszer nélkül leírni és pedig első helyen fogom tárgyalni néhány babonás esettel párhuzamosan a belső betegségeknek, azután a sebészeti bántalmaknak, majd a terhesség, a szülés és a gyermekágy körébe tartozó s megyénkben még ma is jórészt divó népies gyógyító módszereknek leírását, ezekkel együtt a gyermekekre vonatkozó babonákat.

I."

Népies gyógyító szokások a belső bántalmak körében.

„Ijedtségnél'1 és az ebből folyó „mély gondol- kozásnálu mely ideges izgatottság, nyugtalanság, benső szorongó érzés, álmatlanság, szívdobogás és félelmi érzések (neurasthenia, hysteria) tüneteiből tevődik össze; gyermekeknél pedig éjjeli felijedések, rángások és ecíamptikus rohamokban, (rendesen lázas betegségek kísérői) nyilvánul, az epilepsia és eclampsia rovat alatt tárgyalandó ijedtség elleni sze* Az I. alatti adatokat dr. Győry Tibor m. tanár úr szives felszólítására gyűjtöttem össze.