Linzbauer Xav. Ferenc: A Magyar Korona Országainak nemzetközi egésségügye (Pest, 1868)
II. Védelem nyujtás a szomszéd- és külországoknak, saját jólétünk biztositásával
52 Hogy mennyire szivén feküdt a kormánynak csak a megjavított tansza- bályok szerint jó kiképezett sebészeket bocsátani gyakorlatra az országban, kitetszik abból: hogy egy részről 1810. October 16-kán a két éves tanfolyam meg lön szüntetve; más részről pedig: hogy azon sebészek, kik a bécsi „József-akademián“ végezték tannlmányaikat, de még nem ok levelez tettek, ha a pesti egyetemen akartak szigorlatot tenni, előbb itt minden kiszabott tantárgyat hallgatóink és bevégezniök. — továbbá az említett akadémiában oklevelezetteknek. ha Magyarországban szándékoztak letelepedni . a szigorlatot a pesti egyetemen ismételniük kellett. — Ugyan e szabály alól még a felsőbb e z r e d i- és törzs-sebészek sem vajának kivéve letelepedésük esetére, s gyakorlatuk — csakis a szolgálat ideje alatt illető állomás helyeikre — szoritatott. (Codex Tom. III. Sect. II. pag. 299. Nr. 1750.; — pag. 302. Nr. 1760.) Az orvost személyzet rendezése végettí gondoskodás mellett a monarchia többi tartományainak orvosaira vonatkozólag „gyógygyakorlatuk“ illetékességi kérdése ismét felmerült. — Sajnos! hogy e tekintetben leginkább csak egyoldalú rendeletek adattak ki, melyek sem az orvosi személyzetet, sem az ország lakosságát nem nyugtatták meg tökéletesen. így — az előbbi rendeletekkel épen ellentétben a „JóZsef-akademiában felavatott tudoroknak1" — akár voltak azok még katonai szolgálatban, akár nem, — a monarchia bármely egyetemében oklevelezett orvosokkal egyenlöleg „művészetük tökéletes ssabad gyakorlata“ mindenütt megengedtetett. E kedvezményben az „egyszerű katonai sebészek“ is részesültek, de azon megjegyzéssel: hogy oly helyeken, hol „tudorok“ léteztek, ezen — valamint minden többi sebészeknek — a b e 1 b a j o k gyógyítása tiltva m a- r a d o 11. A „s ebész - fyce um okba n oklevelezett sebészek“ számára azon szabály tartatott fenn: hogy egyetemekről származó mesterekkel nem egyéntől e g, hanem csupán csak azon helyeken voltak feljogosítva gyakorlatukat űzni: hol műhelyük volt. Királyi elhatározás; közzé tétetett am. kir. hely- lartótanács 1813. Nov. 9-iki kibocsátványában. (Codex Tom. III. Sect. II. pag. 379. Nr. 1861.) Ezen — a magyar orvosi rendre nézve nyomasztó rendeletek mellett — az ország kor m anya főleg a r r ó 1 gondoskodott: hogy a gyógyászat tanulása a pesti egyetemen lehetőleg emeltessék: a) a szülészet 1813. Nov. 30-án fé lé v i f o 1 y a m o k r a osztatott be, és pedig úgy, hol télen „németül,“ nyáron „magyarul“ tartassanak az előadások ; — e mellett azonban valamelyik félévben „szláv nyelven“ is. (Codex Tom. III. Sect. II. pag. 398. Nr. 1870.; — pag. 471. Nr. 1982.; — pag. 569. Nr. 2123.) b) 1813. November 9-ikén a jelenleg is érvényben lévő „uj szigorlati rend és dij“ hozatott be. — (Lásd ezeket a zárszóba n.) c) a sebészi tanulmányokat illetőleg elrendeltetett: hogy a három évi tanfolyamon képezendő sebész -in esterekül csak gymnasiumot (humaniora) végzett itjak vétessenek fel. M. kir. helytartótanács 1816. Jan. 23. (Codex Tom. III. Sect. II. pag 475. Nr. 1992.)
