Linzbauer Xav. Ferenc: A Magyar Korona Országainak nemzetközi egésségügye (Pest, 1868)
II. Védelem nyujtás a szomszéd- és külországoknak, saját jólétünk biztositásával
22 dos ápolása miatt; 1211 -hen alapittatik a Keresztesek ispotálya Borsában; 1234-ben zircziek ispotálya Bácsban; 1221 -iöl a pannonhegyi templomi javadalmak megerősítése a betegápoló szolgákkal együtt; 1238-ban fölmentése az ország összes ispotályainak a bortized alól; 1240-ben az egri betegház „domus infirmorum“ helyreállítása; 1248- ról a Fereneziek kolostora Szemen yében a betegtársak .á p o 1 d áj á v a 1; 1259-ról a Karthausíak ispotály a szegények és betegek számára Z e r e- w áld eb an; 1262-ről az esztergomi i s p o t á 1 y javadalmai megerősítése; 1269-ről a füzegthüi ispotály; 1280-ról 111. László király éven- kinti 100 márka ezüst alapítványa egy az ország b élj ében felállítandó szegény- és beteg ház számára; (ime! ez első nyoma országos kórház felállításának —); 1292-ről a Zebeni ispotály szegények, gyöngék s nyomorékok számára; 1303-ról a beszterczebányai ispotály betegek részére; 1308-ről a pozsonyi kórház; 1363-ról a Karls Péter városbiró által Beszterczebányán alapított polgári ápolda; 1380-ban Lajos király alapított szegényházat Trencsénben; 1383-ról Joekl polgár által Körmöczbányán álapított szegényház, a polgárok és bányászok közreműködésével; 1391-ben átadatik a már omladozó szepesi szt. Márton ispotálya azEremitáknak; 1392-ról a „sz. Lélekhez“ czímzett ispotály alapítása Kassán, és szinte ugyan ez évben ala- pítattak Újbányán és Pécsett a „szent Erzsébet" ispotályok; 1427-ről a gróf Koháry István által Pólóm kán alapított kórház; 1431-ről a Stiborius de Stiborics által Szakolczában alapított polgári ápolda stb. Ezen a szegénység és a szenvedő emberiségnek szentelt intézetek közül már sok elenyészett, mint a -Xenodochium sancti Spiritus“ Ó- Budán, az -Ecclesia sanctae Trinitatis“ a mostani császár-fürdő tájékán Budán; de több közülök egész ináig fennmaradott, mint: Beszterczebányán, Újbányán, T rencsinben, Körmöczbányán, P o 1 o m k á n ésSzakolczán. Sőt, az ország beljében uralkodó zavarok és a bekövetkezett török járom sem voltak képesek a szegények és szenvedők iránti jóindulatú hajlamot meggyöngíteni! mert: 1500-ban S t i b o r György Erdély herczege alapított Beczkóban — Tren- csén megyében — szegényházat; 1523-ban nemes Zab lát h Lőrincz Sei me ezen beteg- és szegényházat; 1527-ban I. Ferdinand császár és magyar király uralkodását azzal kezdé meg, hogy Budán a harezo- s o k számára nagy ispotályt állított fel; 1600-ban Ke gl évi eh Teréz grófnő, D r u g u t h Z s i g m o n d gróf özvegye H o m onnában — Zemplén megye — alapított beteg-házat; ugyan ez évben Pozsonyban is keletkezett ápolda (melyet Mária Terézia 1773-ban ismét helyreállított); 1613- ban alapította T h urzó gróf B i 11 s é b e n — Trencsén megye — a szegényházat; 1637-ben veté meg alapját gróf Pálffv Miklós — Nyitra megye — Vöröskeö helységben szegényháznak; 1640-ben a Prae- iu o n s t r a t i a k apátsága szervezett Jász ó-M índszenten — Abauj megye — egy szegényházat; 1643-ban épitének a polgárók Podolinben - Szepes megye— egy szegényházat; 1650-ben alapította a lengyel herczeg Luboinierszky az irgalmas barátok kórházát Szepes Váralján; ugyan ez évben jött létre a polgárok összmüködése folytán
