Linzbauer Xav. Ferenc: A Magyar Korona Országainak nemzetközi egésségügye (Pest, 1868)
I. Az ország védelme a határokon belül
43 A ragály néhány évig alig alig hagyott alább s már 4702—4. évben Lengyelországban kezdvén — 1708 — 9. Krakóban, valamint Magyarkonban is Szegeden és Budán ujult erővel tört vala ki; e miatt az alsó-austriai kormány 1709. November 20-án és December 27-én Magyarországra vonatkozólag egy „elzárási szabályt“ állított fel, s e z volt az e 1 s ö, melyet k ö z v e t- len a m. kir. udvari cancellária közölt a megyékkel. (Codex Tom. I. pag. 382. Nr. 474.; — pag. 390—1. Nr. 480. 481. 484.; — pag. 396. Nr 485.) Minthogy ezen gondoskodások daczára is a ragály M a g y a r h o n b a n egyre tovább és tovább terjedt, (különösen dühöngött Budán, Komáromban, Trencsénben és Szakolezán) — a Becsben fennálló egés- s égügyi tanács — különösen ez ország számára —egy, jó latinsággal szerkesztett: óv- és gyógyszerekre vonatkozó „Útmutatást“ tett közzé, melyben határozattan kimondatik, miszerint a közvetlen érintkezés cl- kerültessék; ezen fölül 1710. Augustus 14-én egy „uj fertőzési szabály“ is adatott ki. (Codex Tom. I. pag. 399. 403. Nr. 486. 487. 488.) Vl-ik Károly császár (mint magyar király e nevén 111-ik) trónra léptével a magyar országgyűlés egybe hívása Pozsonyba elkcriilhellenné vált, s igy a szász herczeg Keresztély Ágoston bibornok, prímás elnöklete alatt ott már 1710-ben megalakult első magyar égés s égügyi tanácsnak, szükségképen meg kellett újulnia, — és az országgyűlési tanácskozások ideje alatti biztonság és ótalom tekintetéből az 1712. Február 25-röl kelt parancs következtében Pozsony környékén, bizonyos kijelölt helyeken „veszteglő intézetek“ állítattak fel, melyekben a követek kénytelenek va- lának bizonyos ideig vesztegelni. (Codex Tom. I. 420. Nr. 491.) De sajnos! ez intézkedések sülter nélküliek voltak és daczára a bécsi égé ss égügyi bizottmány által szerkesztett 1712. November 25-röl kelt „uj fertőzési rendszabálynak“, Pozsony ésBécs a ragály által meglepettek; erre az alsó-austriai egésségügyi tanács 1713-ben kétféle „óvsegitö és mentő módszer javaslatot“ adott ki. (Codex Tom. I. pag. 421. Nr. 496. ; — pag. 445. Nr. 497.) Magyarország számára pedig 1713. September 11-röl és November 24-ról kelt két p a t e n s s e 1 u j útlevél minták adattak ki. (Codex Tom. I. pag. 544. Nr. 498.; — pag. 552. Nr. 499. és 500.; — pag. 556. Nr. 501.) A ragály ugyan végre 1714-ben Bécsben megszűnt, de Magyarhónban részleg még folyvást dühöngött, sőt Erdély még 1717-ben sem volt ment egészen tőle. (Codex Tom. I. pag. 561. Nr. 502.; — pag. 570. Nr. 512.) Csak lassacskán javult az ország állapota ! Jobb jövő vala remélhető, midőn a haza politikai ügyeinek v e z c- tés e végett a m. kir. helytartótanács az 1723-iki 97-ik törvényezikk alapján Pozsonyban megalakult, és 17^4. Mártius 21-én működését megkezdette. De már 1726-ban ismét hire jött, hogy a pestis Törökországban clhatalmaskodik, a miért is úgy a határok mentében a „veszteglő házak“ éleibe léptetését, mint a „révpartok fölötti őrködést“ 1726. September 16-án újólag meg kellett parancsolni. (Codex Tom. I. pag. 580. Nr. 521.; — Tom. II. pag. 3. Nr. 6.)
