Linzbauer Xav. Ferenc: A Magyar Korona Országainak nemzetközi egésségügye (Pest, 1868)
I. Az ország védelme a határokon belül
12 Ez időtől fogva #) (miután a császári kormány is Magyarhonnak a nyomasztó török járom alóli 1686-ban történt győzelmes felszabadítása után rendeletéi érvényesítésére szabadabb tért nyert) „veszteglöházakn ak“ felállítása mindenütt meghagyatott, s már az 1690-iki fertőzési rendszabály elrendeli: hogy mindazok, a kik Pestről Béesbe akarnak utazni, a Budán dühöngő dögvész miatt Pest városában v e s z t e g i d ő t kötelesek tartani. (Codex Tour I. pag. 335. Nr. 460.) Az 1691-iki fertőzési rendszabályban, hogy Austria a dögvész ellen megvédessék, a Laitha, Morva és Duna partok mentében vesz- teglő,intézetek rendeltettek el. (Codex Tom. I. pag. 337. Nr. 462.; — pag. 338. Nr. 463.) Az első s külön Magyarországot illető pestis elleni rendszabály is, a melyet gróf Ko 1 oni ts L ipó t bibornok és győri püspök 1692-ben tett közzé, szigorúan ragaszkodik a veszteglő intézetek alapelvéhez. Ugyan ez történt a B é c s számára 1692. Február hó 3-án azon okból kiadott „ótalmi rendszabályban“ is, mivel Pesten és Budán a ragály ismét kiütött. (Codex Tom. I. pag. 342. Nr. 464.; — pag. 371. Nr. 465.) *) Az 1630. megújított pestis elleni rendszabály daczára is dühöngött a ragály 1630-, 1631-, 1633- és 1635-ben Magyarhon, Erdély, Szilézia, Becs, Velen- cze és Lombardiában. (Codex Toni. I. pag. 242 - 3—5. Nr. 375. 376. 379. 386. 388.) Az 1644. 1645. 1646. 1648. 1649. 1652. és 1659-iki években újabb fertőzési szabályok adattak ki s azonkívül az adó minden polgári h á z- r a egy ,,Aerarium Sanitatis“ létesítése végett, fölemeltetett. (Codex Tom. I. pag. 257. 258. 259. Nr. 391. 393. 398. 400.; — pag. 265. Nr. 408.) Említésre méltó 1659-ről a rozsnyói polgárok csalárdsága, kik, hogy uraságuk Lippay György esztergomi érseknek rettegett látogatását kikerüljék, házaik elé reggel egy-egy üres koporsót állítottak ki, — mondván — miszerint azokban az előbbi napon megholt ragály áldozatai vágynak ; mire az uraság érkezését jelentő nem kevéssé megijedett szolgák azonnal iissza siettek: hogy uraságukat a tovább utazástól visszatartsák. — így — lön a borzasztó pusztításokat, gyászt és fájdalmat hozó ragály, elménczkedü csalárdság eszköze. Codex Tom. I. pag. 267. Nr. 409.) *) 1662-ben a pestis költségek fedezésére az adónak egy uj neme, az úgy nevezett „k é in é n y a d óu hozatott be. (Codex Tom. I. pag. 273. Nr. 820.) 1678-ban Magyar- és Erdélyhon megfertöztettek. (Codex Tom. I. pag. 276. Nr. 429. 430.) 1679. a Februar és September 9-én kelt fertőzés elleni rendszabályoknak kellett volna Bécset a ragálytól megóvniuk ; de hiába vala minden elüintézke- dés : mert I. L i p ó t császár és király is kénytelen volt a pestis elöl Prágába menekülni. (Codex Tom. I. pag. 276. Nr. 431.; — pag. 296. Nr. 432.; — pag. 299. etc. etc. Nr. 434-5-6-7-8-9. 443. etc. 1680-ban a pestis költségek fedezésére Bécs számára egy „sör-pótlék adó“ hozatott be és az „egyházi pénzalapok“ is igénybe vétettek. 1680. October 1-én a falukon lakó nép számára egy uj f e r t 8 z é s i rendszabály adatott ki. Magyarhon és Styria megfertöztetve valának. {Codex Tom. I. pag. 587. Nr, 524.)
