Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)
Koponyaisme - Cranioscopia
EMBERI KOPONYAISME. 97 nik továbbá, hogy e Welche r-f éle orrgyüki szög az embertől a legalsó rendű állatokig mindinkább növekedik, azaz a prognathia fokozódik. Mindazon módszerek ellenben, melyek az arczkoponya külső felületére, vagyis a tulajdonképi arczra vonatkoznak, a Cam per-féle elven alapulnak, azaz, hogy csak az arczélszög képes azon viszonyt feltüntetni, mely a felső állcsont állása és agykoponya közt létezik (8G. lapon), azért tehát mindnyájan egy füg gé 1 y es, vagyis arcz- és egy vizszintes vonal által határoztatnak meg s azon előnynyel birnak, hogy élőkön is alkalmazhatók, noha itt a méretek mathematikus pontosságra igényt nem tarthatnak, minthogy lágy részek közvetítésével kell dolgozni, melyek vastagsága az illető alkalmazási pontokon nem mindenütt egyenlő, ámbár a különbségek korán sem olyan nagyok, mint azon pontoknál, melyek a szélességi és a magassági index meghatározásánál igénybe vétettek. A méretek mind tapkörzővel eszközöltetnek; számos tudós, mint M o r- ton J. S. Gr., Ja quart s legújabb időben mások, névleg Broca P 1), egészen külön eszközöket szerkesztettek az arczszög meghatározására, melyek leleményességük által tűnnek ki. Azon említésre méltó szerzők közül, kik külső arczszögletet alakítottak, a következők említendők: 1- ször Cloquet J. 1821-ben. Arczszöge a homlok elődomborodásától a két első metszfog közepéig s innen a külhalljárathoz húzott vonalak által képez- tetik.2 3 4) Ezen eljárás szerint az orrtövisnél két szög keletkezik, egy felső állkap- csi, — maxillaris — és egy alsó fogi — dentalis —, melyek az állkapcsi és fogi prog- nathiának meghatározására egész jól használhatók lennének, ha a függélyes vonal nem kezdődnék, mint Camper P.-nél épen a homloköbölnek megfelelőleg. 2- szor Topinard P. arczszöge csak az által különbözik Cloquet arczszögétől, hogy a függélyes vonal a két szemöldív közepétől — le point sus orbitciire de Broca, — vezettetik5). 3- szor Virchow R. arczszöge két vonal által képeztetik. Az egyik az orrgyöktől, vagy jobban a homlokorrvarránytól a mellső orrtövis alapjához vitetik1). Ahomlokorrvarrány az itt levő vékony, lágy képleteken keresztül mint haránt barázda igen könnyen kiérezhető. J) Morton. Crania americana. e. m. 78. lap. — Ja quart. De la mensuration de l’angle facial, e. m. 648. lap. — Broca P. Sur le valeur des divers angles faciaux et sur un nouveau goniometre facial median. Paris 1875. — 23. lap 6. ábra L. C. M. 2) C 1 o q u e t J. Anatomie comparée de l'homme. Paris 1821. — 95. lap. 3) Topinard P. Du prognathisme alvéolo sous-nasal. Rév. d’Anthropol. Paris 1873. — T. 1. 629 lap. — Broca P. Instruction générales pour les recherclies Anthropologiques. Mém. de la soc. anthrop. 2. köt. 146—160. lap. 4) V i r c h o w. Schädelgrund e. m. 60 lap. Anmerk. A M. T. AKAD. ÉVKÖNYVEI XIV. KÖT. VII. D. 13
